Hamarosan vége a farsangnak, a báloknak, az evés-ivásnak. Hamvazószerdán, amely az idén március 6-ra esik, elcsendesül minden, a keresztény közösségekben a hívő emberek befelé fordulnak, imádkoznak és elkezdik a Húsvét előtti 40 napos nagyböjtöt, amely az idén április 18-ig tart.
A böjt a Húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a hitben való elmélyülés, a lemondás gyakorlása által. A böjt a bűnbánat, az áldozatvállalás, a megtisztulás időszaka. Ebben az időszakban a hívők többet imádkoznak, alamizsnát adnak a szegényeknek. A böjt idejének, a 40 napnak szintén vallási jelentése van. Jézus tevékenysége megkezdése előtt a pusztában 40 napig böjtölt és 40 napot böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot. A vasárnap nem böjti nap, az ugyanis Jézus feltámadásának az ünnepe. A böjt egyházi ünneppel, a hamvazószerdával kezdődik és Nagyhéttel fejeződik be. A böjtölési szokások koronként változtak. A 11. századig késő délutánig nem ettek semmit, a böjti napokon pedig tartózkodtak nem csak a hús, hanem a tej és tojás fogyasztásától is.
A katolikus egyház ma már csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, amely napokon a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és csak egyszer lakhatnak jól. Ezen a két napon és a böjti időszakban péntekenként az egyház arra kéri a 14 évesnél idősebb tagjait, hogy ne fogyasszanak húst. Az étkezéstől való tartózkodás az akarat edzése, a lemondás gyakorlása céljából történik. A 14 évesnél fiatalabbak és a 60 éven felüliek is böjtölhetnek saját elhatározásuk alapján. Böjtölni nem csak az étkezés megvonásával lehet, hanem bármivel, ami nekünk fontos és megvonjuk magunktól. Vannak hittanos diákok, akik ebben az időszakban kevesebbet tévéznek, vagy kizárólag tanulás céljából használják az internetet.
Leave a Reply