Ajkaiság a színházban, darabok, mentorok, jövőkép. Tavasztól a veszprémi Pannon Várszínház erősen ajkaivá is lett: komoly együttműködési megállapodást kötött városunk a Vándorfi László vezette társulattal. A társulat most kezdte tizenötödik évadját, lapunk megjelenésekor éppen itt vendégszerepelnek.
– Öt bemutatót tartunk idén – mondja Vándorfi igazgató –, most volt a premierje az elsőnek, az Egy darabot a szívemből című musicalnek. Ebben Máté Péter és S. Nagy István dalai közül szólaltatunk meg jó néhányat, amelyekhez mi magunk írtunk egy kis történetet. Ezzel jelentkezünk idén először Ajkán. Reméljük, itt is, mint másutt, nagy sikerrel!
– Csakhogy újdonsült ajkaiságuknak más módon is szeretnének nyomatékot adni.
– Mindjárt a második bemutatónkkor, amikor Shakespeare híres vígjátékát, a Makrancos hölgyet játsszuk. A próbák javában tartanak, s a főszerepet, Katát, egy ízig-vérig ajkai kisasszony alakítja, Pap Lívia. Majd egy másik fiatal ajkai művészünké lesz a főszerep, az Egy bolond százat csinál című vígjátékunkat ugyanis Szelle Dávid rendezi és koreografálja, aki így lép elő színművészből igazi, sokoldalú színházi alkotóvá.
– De azért színésznek is megmarad?
– Hogyne. Peter Shaffer Equus című drámájában ő lesz az ifjúkori főszereplő, az időskorit pedig Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Veszprémben is sokat dolgozott, Kossuth-díjas tagja alakítja. Erről egyébként éppen ma sikerült megállapodnom a művész úrral. Ám ami talán még ennél is érdekesebb lehet: a prózán kívül a tánc az Equus lényege, amiben azonban a zene lesz a legkevesebb. A táncot az Ajka-Padragkút Táncegyüttes férfi tagjai jelenítik meg. Bérletbe ez az előadás nem került bele, de már zajlanak az egyeztetések, hogy bérleten kívül megmutathassuk Ajka közönségének ezt a legtöbb tekintetben ajkainak nevezhető, nagyon érdekes, nagyon különös előadást. Az évadot végül mókával és kacagással zárjuk, a Nyitott ablak című fergeteges, békebeli komédiával.
– Idén nyáron az Ajkai Randevú című, kétnapos rendezvénysorozat nagyban a Pannon Várszínház szellemi terméke volt. Minden településrész színművész-mentort kapott, akikkel az egykori falvak mély kapcsolatokat alakítottak ki. Lesz-e ennek folytatása?
– Ez a hétszeres mentorság valóban egészen különleges barátságokat hozott. Már-már meglepő módon sikeresnek bizonyult az ötlet, ami egyébként még szorosabbra fűzte a kapcsolatot Ajka lakói és közöttünk. Biztossá vált, hogy ez az együttműködés nem egy évre szól, sok mindent tervezünk vele, nem csak feltétlenül mindig külön-külön a településrészekkel, hanem egységesen Ajkával. Ráadásul nem csupán itthon, hanem szeretnénk megmutatni, hogy Ajka igazi európai város, úgy, hogy az más európai városok, például a testvérvárosok számára is befogadható legyen. Részleteket elárulni még korai lenne, azonban azt elmondhatom, hogy dolgozunk egy ilyen nemzetközi projekten. Ebben a munkában is nagy segítségünkre lehet az a szép kapcsolati háló, amit a mentoraink jelentenek.
– Most azonban évad kezdődik, méghozzá a tizenötödik. A színházi babonák milyen jókívánságot engednek meg ilyentájt?
– Kéz- és lábtörtést, de csak nagyon átvitt értelemben!
(üs.)
Leave a Reply