Családja és a Nosztalgia Nyugdíjas Klub tagsága köszöntötte Szimeiszter Imrét 85. születésnapja alkalmából augusztus 15-én a bódéi közösségi házban. A szépkorú férfit nem csak az ajkai és a Veszprém megyei irodalom és zenekedvelők ismerik, hanem a nyugdíjasok számára meghirdetett országos ki mit tud versenyek zsűrije és közönsége is. Szimeiszter Imre rengeteg verset és dalt tud. Harmonikajátékát hallva sokszor tapsolt állva a közönség. Művészeti tevékenysége sikerét számos első helyezés, érem, oklevél bizonyítja.
Az ünnepelt húga, Vincze Sándorné a család nevében szólt a szorgalmas, családszerető, fiának, Imrének minden lehetőséget biztosító testvérről. Imre és felesége, az augusztus 3-án 81. születésnapját ünnepelt Panni 60 éve él házasságban, szeretetben, békességben.
A klub nevében Utassy István mondott köszöntőt.
Az ünnepelt 1935. augusztus 16-án született Szentgálon, majd 6 éves volt, amikor a család Bódéra költözött.
– Ötven éve ismerem a családot, és kijelenthetem, hogy ritkán lehet látni ilyen szerény embert – szólt Utassy István.
– Imre a Jókai bányában dolgozott, majd Halimbára, később Nyirádra került aknamélyítő gépészként. Nehéz fizikai munkát végzett 35 évig. A vers, a zene egész életén végigkíséri. A nyugdíjas ki mit tudokon kiváló hangulatot teremt előadásával. Feleségével, aki a Nosztalgia Nyugdíjas Klub vezetője, sokat és önzetlenül dolgozik a közösségért, szerepük van a bolgárkert újraindulásában is – fogalmazott.
Fazakas Ibolya megköszönte mindazt a segítséget, amit ő és családja az ünneplttől kapott.
A ritka és szép családi ünnepen Gerencsér Hilda, a városrész önkormányzati képviselője Czeidli István költő Múltbanéző című versével köszöntötte az ünnepeltet. Gerencsér Hilda két évtizede ápol szoros kapcsolatot a kiváló közösségi munkát végző Szimeiszter házaspárral.
– Három dolgot végtelenül tisztelek Imre bácsiban és nem ismerek mást a környezetemben, aki ilyen lenne – fogalmazta meg a képviselő.
– Tisztelem a bölcsességét. Hihetetlen, hogy mennyi bölcsesség árad a szavaiból, ha beszelgetünk. Tisztelem a végtelen nyugalmát és az Imre bácsiból áradó derűt, amely nagyon ritka adománya a sorsnak. Néha ő segít másoknak, hogy túllendüljenek életük nehéz időszakán. Ha csörög a telefon és ő van a vonal másik végén, tudom, hogy hallott egy verset, amely tetszett neki, és egy verssor alapján arra kér, hogy keressem meg a címét és a szerzőjét. Ha megvan, megtanulja és valamely rendezvényen elmondja. Szeretem hallgatni Imre bácsi szavalatát, az ugyanis a szívéből szól.
Az ünnepelt Szabó Lőrinc Ima a gyermekekért című versével köszönte meg az ünneplést és az ajándékokat.
A vendéglátásról a klub tagjai gondoskodtak, majd mindenkit megkínáltak a hatalmas tortából.
Leave a Reply