Légyinvázió Tósokberénden 2.0. 0(TV Ajka videójával)

A jó idő beálltával Tósokberénden megszaporodtak a legyek. A lakók minden eddig használatos módszerrel, eszközzel védekeztek, de az utánpótlás állandóan érkezett. A rendkívül kellemetlen rovarok megszomorították az emberek életét a szabadban és a lakásban is. A szabadtéri étkezések és a meghitt nyár esti sütések, beszélgetések is kimaradtak a tósokberéndiek életéből.

A lakók a szürke iszap tetejére hordott szerves hulladékot vélik a jelenség okának, amelyet a biomassza gyártásához használnak fel. Az üzemeltető nem ezt gondolja. Így Rieder András, a településrész önkormányzati képviselője és Kovács Kálmán, a Biomass Kft ügyvezetője, előmozdítandó az ügyet, meghívta a településrész lakóit egy közös beszélgetésre és bejárásra, a telephely megtekintésére július 22-én.

Az egybegyűlt közel harminc érdeklődőnek az ügyvezető tájékoztatót tartott a telep működéséről, a biomassza gyártás szükségességéről, amely körülbelül 2060-ra fog befejeződni. Felhívta a figyelmet az erdősáv fontosságára. Sajnálatos, hogy a terület a privatizáció révén magánkézbe került, amely megnehezíti az irtások szabályozását. Továbbá túl közel vannak a lakóépületek az iszaphoz, amelyek számos problémát vetnek fel, és vetettek fel az elmúlt évtizedek alatt.

legyott tosok szurke iszap legyek tosok_3A beszélgetés alkalmával több hozzászóló méltatlankodott a kialakult légyinvázió miatt. A felszólalók elmondták, hogy hirtelen megcsappant a legyek száma, amióta a médiában megjelentek a tudósítások. Valamiféle beavatkozást sejtenek a háttérben. Erre reagálva a társaság vezetője tájékoztatott, hogy semmilyen irtás nem történt. Csupán a csapdák kihelyezésével próbálják kontrollálni a legyek mozgását. A településrészen házak udvarán is helyeztek el légybefogó csapdákat, amelyeket a Pannon Egyetem Georgikon Kara fog bevizsgálni. Az ügyvezető elmondta, hogy az ő érdekük is az lenne, hogy kiderüljön a legyek elszaporodásának az oka és a gócpontja, ők ebben partnerek. A lakókkal való jó kapcsolat érdekében többek között a beérkezett panaszok hatására új szállítási útvonalat jelöltek ki a lakott környezetet elkerülve.  A diskurzusok alkalmával szó esett a kellemetlen szaghatásról és a régebbi porzásokról. Az ügyvezető javasolta, hogy készítsenek a településrészen egy független szervezet által kezdeményezett szagtérképet, amely számtalan felmerülő problémára, esetleges fertőzésveszélyre megadhatja a választ, s ehhez hozzájárulnának ők is anyagilag.

legyott tosok szurke iszap legyek tosok_2Közben a csoport a tűző napsütésben megtekintette az iszap tetején folyó munkálatokat. Szomorú, lehangoló látványban volt részük. Láthatták, hogy az iparosítás mit művelt a természettel. Az egykoron csodás erdők, földek helyén holdbéli tájról tekintettek körbe. Szürke iszap kazetták néhol kék és fekete színű vízzel elöntve, spontán kinőtt növényzettel. A távolban pedig ellenpontként látták a Bakony legmagasabb pontját, a polányi Kálvária-hegyet, a Somló-hegyet, a Halápi-hegyet, az Agár-tetőt, a Kab-hegyet. Bizony megfogalmazódott a jelenlévőkben, hogy valamit kell tenni a természetes környezet visszaállítása érdekében, de úgy, hogy a lakók komfortérzetét ne sértse. Az eddigi tapasztalatok alapján ne porozzon, ne legyen szaghatás, ne sugározzon, ne legyen veszélyes és a legyek se okozzanak kellemetlenséget.

 

legyott tosok szurke iszap legyek tosokA bejárás alkalmával úgy tűnt, hogy a jelenlévők ebben a pillanatban nem tudnak megoldást találni a problémára. Mindenképpen segítségre van szüksége a lakosságnak. Hogy ez a segítség a hatóság, az önkormányzat, a Biomass Kft, vagy a helyben működő egyéb vállalkozások lesznek, azt nem tudni. Az bizonyos, hogy az eszmecsere nem nyugtatta meg a lakókat. Ugyan a telephelyen különösebb légyinvázióval a bejárás alkalmával nem találkoztak, de ki tudja, hogy mikor jön egy újabb hullám? Megnyugtató az lenne, ha az érintettek, a hatóságok, a lakókkal közösen megtalálnák a gócpontot, a kivezető utat a kialakult helyzetből. Annál is inkább, mert a helyiek napjainkban szeretnének komfortosan élni a faluban, a megörökölt, sok bosszúságot okozott iszap közelében. A 2060-as határidő az unokák életében jelenthet majd pozitív változást, ha egyáltalán itt maradnak Tósokberénden.

Cs. Bosits Évi

 

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply