Ticzer Beáta bőr- és nemezműves a Városi Múzeumban állította ki mestermunkáit. „A kezdetektől” című tárlatot a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Farkas Balázsné Petrikowsky Marianna nyitotta meg március 11-én. Simon Judit a művelődési központ nevében köszöntötte a megjelenteket.
A fiatal magyarpolányi alkotó az édesanyjától tanult varrni és hímezni. A gyerekkori hatások terelték a kézművesség irányába. Bőrtárgy készítő szakon vizsgafeladatként Fekete István juhász számadójának tarisznyáját rekonstruálta. Érdekesség, hogy a most sötétbarna színű tarisznya eredetileg sárgásbarna volt és a devecseri piacon vásárolták.
Beáta a diploma megszerzése óta bőrtárgy oktató, emellett rendszeresen pályázik és továbbképzésekre jár. Számos elismerést tudhat már magáénak, köztük jelentősebb a Népművészet Ifjú Mestere-díj, mellyel a Nemzeti Erőforrás Minisztérium tüntette ki 2011-ben. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy munkáját a XVII. Országos Népművészeti Kiállítás zsűrije Ezüst – oklevéllel ismerte el 2021-ben.
A népi iparművészeti tárgyak technikája, elkészítési módja évszázadok óta változatlan. A hagyományos tárgyakat újragondolja, a mai igényekhez igazítja. Láthatunk a kiállításon használati tárgyként áttört mintás táskákat feltekert gombzáródással és csomózott felfüggesztéssel, de övtáskát és tarisznyát is.
A bőrművesség sok területet olvaszt magába. A híres szegedi papucs elkészítésének alapjait is megtanulta a művész, majd újragondolta: farmerrel, bőrrel és sütött bőrgombokkal. (A sütés úgy készül, hogy a bőrkarikát rádobja a rezsóra, ami a forróságtól feldomborodik. Ezzel mellényeket is lehet díszíteni.) A szegedi papucs újratervezésére kiírt pályázaton tavaly második helyezést ért el.
A népművész elvégezte a nemezkészítő szakot is a Hagyományok Házában. Úgynevezett nuno-nemezzel dolgozik, vagyis gyapjú és selyem ötvözésével. Ma többen tévesen azt gondolják, hogy a textil és a nemez ötvözése új technika, de a kutatásokból kiderült, hogy már a honfoglalás időszakában is használták. Ezek nagyon tartós anyagok, játékok, mamuszok is készülnek belőle.
Beáta kérdésünkre szívesen beszélt a kézműves technikákról és az eszközökről, szerszámokról. Elmondta, hogy árat, csontkést és szálvágót gyakran használ. Kézzel varr – ez jóval erősebb és tartósabb, mint a gépi varrás. Az alapanyagokat a fővárosból szerzi be.
A megnyitón közreműködött a magyarpolányi kórus, Grőber József, Magyarpolány polgármestere pedig virágcsokorral gratulált a népművésznek.
Aki szeretné kipróbálni a bőrözést, április 2-án lesz rá lehetősége a kézműveskedéssel egybekötött tárlatvezetésen. A kiállításra április 8-ig várják az érdeklődőket a múzeum nyitvatartási idejében.
Leave a Reply