Biztosan sokan hallottak már az önvédő növénytársulásokról, amikor az egymás mellé vetett növények pozitívan befolyásolják egymás fejlődését. Ez a biokertek egyik sajátos módszere is. Részben népi, részben tudományos megfigyeléseken alapul, de egy biztos, kertünk tervezésénél figyelembe kell venni a növények jó- és rossz szomszédsági viszonyait. Ha ezekre nem figyelünk, akaratlanul is kárt okozhatunk magunknak.
A társítások egyik legismertebb példája a három nővér ültetési mód, amelyet még az amerikai indiánok fejlesztettek ki (és nem Anton Pavlovics Csehov – a szerk.). Az indiánok egy fészekbe ültették a babot, a kukoricát és a tököt. A kukorica támaszt ad a futóbabnak, amire felkapaszkodik, ezért a bab táplálékot ad a kukoricának, hogy ne éhezzen. A bab ugyanis nitrogénmegkötő tulajdonsága révén a növekedési szakasz lezárulta után táplálja a neki támasztékot nyújtó kukoricát. A kukorica tövébe ültetett tök talajtakaróként viselkedik, és nem engedi kiszáradni a földet. Nagy leveleivel pedig őrző-védő szerepet tölt be. Megvédi a testvéreit a kiszáradástól és a gyomoktól is.
A szakirodalom sok ehhez hasonló trükköt ismer. A snidling például serkenti a paradicsom növekedését, és javítja az ízét, távol tartja a kártevőket, a molytetveket és az aknázólegyeket. A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét, és az erősen csípős zöldséget nem kedveli a burgonyát károsító krumplibogár.
A társítás nem csak a kártevők ellen hasznos. A tárkony dajkanövény, segíti más növények növekedését. A borsó árnyékot nyújt a spenótnak, hogy a levelei zsengék maradjanak, a spenót pedig segíti más magok csírázását. További jó szomszéd a fejes saláta és a borsó, a paradicsom és a fokhagyma, az uborka és a karalábé. A sárgarépa legismertebb pozitív párja a vöröshagyma. Amennyiben ezt a két zöldségfélét egymás mellé vetjük, megvédik egymást a répa, illetve a hagymalégy ellen. A sárgarépát, ha zsályával együtt nevelünk, a zsálya elriasztja a sárgarépa kártevőit jellegzetes illatával.
A retek, ha a saláta mellett növekedhet, azt nagyon meghálálja. A retek egyik legnagyobb károsítója a földibolha, melytől a saláta képes megvédeni őt. Köztudott, hogy a zellert bármilyen káposztafélével összepárosítani felér egy főnyereménnyel. Ez a párosítás a zellert megvédi a zellerrozsdától, míg a káposztaféléket megóvja a káposztalepkék károsításától.
Van egy virág, ami szinte minden egyes kertben ott volt régen. Ez a büdöske, vagy becsületes nevén bársonyvirág. Zöld részei olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek hatékonyan tartják távol a drótférgeket és fonalférgeket. Valamennyi zöldség és gyümölcs számára jótékony hatású szomszédnövény. A bogyós gyümölcsök közé és fák alá is feltétlenül ültessünk büdöskét. A káposzta, paradicsom és futóbab mellé kifejezetten ajánlott vetni, illetve a sárgarépasorok közötti bársonyvirág védelmet nyújt a sárgarépalegyektől.
Ahhoz, hogy rosszat ne tegyünk kertünkben, fontos megismerkedni a nem kívánatos társnövényekkel is. Növekedést gátolunk például, ha az uborkát a retek mellé, a borsót a paradicsom, vagy a hagyma mellé ültetjük. Salátát se ültessük petrezselyem mellé, ahogy sárgarépát paszternák közelébe. A káposztafélék sem szeretik a fokhagyma közelségét.
Ha ezekre az íratlan szabályokra odafigyelünk, akkor a növénytársítás lehetőséget teremt arra, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül is jó minőségű zöldségeket termeljünk.
Leave a Reply