A „Kampusz előadások” sorozatban, a múlt héten dr. Ősi Attila geológus, paleontológus volt a vendég. Az előadótermet megtöltő népes hallgatóságnak dr. Gelencsér András rektor elmondta, hogy a Pannon Egyetem Ajka Kampusza és a MTA Veszprémi Bizottságának közös szervezésében megvalósuló újabb eseményen, a tudományt hozzák el a városnak.
Ez már a 30. közös rendezvény, aminek lesz folytatása is.
– Ez a rendezvény annyiban különleges, hogy az előadó egy nemzetközi hírű paleontológus, Ajka város szülöttje, Ősi Attila. Témája nem csak az időseket, hanem a fiatalabb generációt is érdekli, látok is itt néhány leendő dinoszaurusz kutatót az első sorban… Hallgassák szeretettel városuk szülöttjének az előadását! – mondta bevezetőjében a házigazda.
Ősi Attila ez alkalommal olyan jól ismert témát hozott, amelyről már többször beszámolt Ajkán: ez a dínó kutatás. A rendezők kérésére ezt most kiegészítette a legújabb kutatásokkal. Nagyon érdekes, vetítéssel egybekötött előadásában külföldi útjairól is beszámolt. Emellett a hazai dinoszaurusz kutatás egyéb eredményeit is bemutatta. „Ősföldrajzi” térképeken láthattuk a kilencven millió évvel ezelőtt élt dinoszauruszok élőhelyét, különböző fajok rekonstruált képét, fellelt maradványaikat.
– Európa egy szigetvilág ebben a korban, kisebb nagyobb szigetek alkotják a jelenlegi kontinenst. Ezeken a szigeteken éltek azok a dinoszauruszok, azok az őshüllők, amelyek maradványait a Bakonyban is előástuk. Hoztunk is néhány eredeti leletet, amelyek az előadás után kézbe vehetők!
Miközben újabb és újabb képeket, összehasonlító táblázatokat vetített, beszélt kutatásuk koncepciójáról is.
– Kíváncsiak voltunk arra, hogy Magyarország területén mi maradt ebből a világból? Vannak-e leletek esetleg az ország más területeiről? Az MTA Lendület pályázata keretében eljutottunk Villány környékére. A másik terület, amelyikről már gyerekkorom óta tudok, az a Mecsek. Innen már 1966-óta ismerünk dinoszaurusz lábnyomokat. Idén nyáron is tervezzük, immár 24. éve az iharkúti bauxitbánya kutatást. Lesznek nyílt napok is! 7-800 négyzetméteren vagyunk túl, és többszázezer lelet került elő. Dinoszauruszok, madarak, teknősök, fogak, krokodilok koponyaleletei.
A leletek feldolgozásáról is beszélt Ősi Attila.
– Az őslénytani kutatáshoz ma már – a különböző fizikai, mérnöki, orvosi kutatásoknak hála – olyan műszerek állnak rendelkezésünkre, amelyekkel a csontokat, a legapróbb, parányi részeket is egészen más szemszögből tudjuk vizsgálni, rekonstruálni. A leleteket sem rajzokban, hanem „3D”-s fotókon kell bemutatni!
Helyi vonatkozás, hogy azok a kőzetek, amelyeket Iharkúton megtaláltak, magasabb széntartalommal a Csingervölgyben is előfordulnak.
– Kozma Károly, az ajkai kőszénbányák geológusa javasolta egykor, hogy külszíni fejtéssel bányásszanak a csingervölgyi Bocskor árokban. Itt sok-sok kutatás után megtaláltuk kollégámmal, a szintén ajkai Szabó Marcival – aki azokat a borostyánokat vizsgálja, amelyekben rovar-zárványok vannak – ugyanolyan állatok maradványait, amilyeneket Iharkúton. Ajka még ilyen szempontból egy potenciális terület lehet!
Az érdekfeszítő, sok új ismeretet közlő előadásnak csak a szűkebb környezetünket érintő részét ismertetjük itt. A közönség soraiból érkezett kérdésre Ősi Attila elmondta, hogy május vége felé idén is lehet jelentkezni a július végére, augusztusra tervezett, két hetes iharkúti régészeti táborba a magyardinoszaurusz.hu honlapon. Részvételi díj nincs, felszerelést, sátrat, kalapácsot és élelmet is biztosítanak. A korábbi évekhez hasonlóan idén is lesznek nyílt napok, ezek idejéről később tájékoztatnak. Máskor nem tudnak látogatót fogadni!
Megkérdeztük, hogy ezeket a kutatásokat, ásatásokat miből finanszírozzák?
– Ahonnét évtizede, és még most is kapunk támogatást, az a NKFIH (Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal), azután akadémiai, néha külföldi pályázatokból. Harmadszor magánemberek felajánlásai révén. Például három szezon kutatási költségeit egy magánszemély egyösszegben kifizette!
Kérdésünkre Ősi Attila azt is elárulta, mikor kezdődött a dinó kutatásokban kicsúcsosodó szenvedélye, és hogy milyen érzés „itthon”, szülővárosában előadni?
– Tizennégy éves koromban kezdődött ez a dolog. Sokat jártunk szüleimmel a természetben, figyeltük a bogarakat, halakat, növényeket, rengeteget horgásztunk. Talán innét jött a természetszeretet, azután találkoztam kőzetekkel, ásványokkal, amik rádöbbentettek, hogy van itt egy múlt, ami felfedezésre vár! Olyan jó érzés régi ismerősökkel találkozni, hogy már ide is költöztünk Németbányára, kutatási helyem közelébe.
-yCs-
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply