November 22-én, pénteken a Veolia ajkai erőműve egy sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, aminek lényege, hogy jó ütemben haladnak a rekonstrukciós munkálatok, és néhány héten belül – októberi ígéretükhöz híven – befejeződik az erőmű 10-es kazánjának korszerűsítése, vagyis hamarosan megkezdődhetnek az úgynevezett hideggerjesztési próbák. Több ajkai azonban még mindig kételkedik az erőmű vezetőinek állításaiban és ennek az álláspontjuknak a mai demonstráción hangot is adtak. Bizonyos tekintetben új frontot is nyitottak. Már nem csak a pernyehullás megszüntetését követelik, hanem a “láthatatlan szennyezésről” is több információt kérnek.
Tíz óra körül lassan gyülekeztek a demonstrálók a hőerőmű bejáratánál felállított, pódiumnak szánt teherautó előtt. Talán úgy ötvenen lehettek a végére, persze azt senki meg nem mondaná, ki volt ebből a semleges érdeklődő, a civil ruhás hatósági személy és mennyi volt a “keménymag”, amelyik tűzön-vízen át harcol a koromszennyezés ellen. Maga az esemény mintegy 20 perces késéssel kezdődött, a véleménynyilvánító tüntetés szervezői valószínűleg az utolsó pillanatig bíztak a létszám növekedésében. Miután ez nem történt meg, a demonstrációt szervező Kovács Attila (valamikor villanyszerelőként kezdte az erőműben) köszöntötte a megjelenteket.
– Azzal, hogy önök eljöttek ide ma, kifejezik egyetértésüket, és hogy bátran élnek véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukkal… – szólt elismeréssel a jelenlévőkhöz.
Kovács Attila elmondta, hogy az esemény szervezése hetek óta folyik az interneten és szemére hányta az Ajka TV-nek és az Ajkai Szónak, hogy nem szállt be ebbe a munkába, amivel pedig az ajkaiak érdekeit képviselné. (Az Ajkai Szó print verziójában valóban nem esett szó a tüntetésről, viszont az ajkaiszo.hu-n, illetve FB oldalunkon kiemelt helyet kapott.. – a szerk.) Csalódásának hangot adva, hosszan sorolta azoknak a neveit is, akiket bár meghívtak, mégis távol maradtak az utcai tiltakozástól.
– Azt kell, hogy mondjam, korom ügyben magunkra hagytak bennünket: oldjuk meg, ha tudjuk! Csak hogy értsék, miről beszélek, elmondom, hogy kiket hívtam meg a mai demonstrációra, és kínáltam felszólalási lehetőséget. Tehát: meghívtam Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő urat – ugye annak idején ő munkálkodott azon, hogy a Veolia Zrt. vásárolja meg az ajkai erőművet -, akkor itt volt a kapuban és egy sajtótájékoztatót is tartott erről Fenyvesi úr. Tőle semmilyen választ nem kaptam. Sem írásban, sem szóban nem reagált a megkeresésre, illetve pontosítok: a Fidesz-KDNP ajkai csoportja nemrég megjelentetett egy közleményt a demonstrációnkkal kapcsolatban.
Mint elhangzott, nem kívánt élni a lehetőséggel Rig Lajos országgyűlési képviselő, Korózs Lajos a hazai környezetvédelmi ügyek egyik szószólója, a Green Peace magyarországi csoportja, a Levegő munkacsoport, Vollár Attila, az Erőmű vezérigazgatója, távol maradt több kisebb-nagyobb sajtóorgánum, és Schwartz Béla polgármester is, aki egyébként egyetértéséről biztosította a demonstrálókat.
Kovács Attila visszatért az ajkai Fidesz közleményére is, amit teljes egészében ismertetett a megjelentekkel.
– “Az ajkai Fidesz-KDNP frakciója egyetért az ajkai erőmű portája elé szervezett tüntetés céljaival, ami a koromhullás és légszennyezés megállítására vonatkozik. Számunkra elsődleges a lakókat érő környezetterhelés minimálisra csökkentése, de a hangulatkeltéssel nem értünk egyet, ezért a tüntetésen frakciónk nem vesz részt.”
Az ajkai fideszesek véleményüket azzal indokolták, hogy az erőmű jelentős bázisát jelenti a hazai villamosenergia termelésnek, hozzá Ajka távhőellátásának egyetlen forrása, így a koromhullás megszüntetését célzó beruházásokat körültekintően kell elvégezni, ráadásul mindezt üzemelés közben. Véleményük szerint ezt a folyamatot nem gyorsíthatja meg a szervezett tüntetés. Mindannyian tudjuk – így a Fidesz-KDNP közleménye -, hogy évtizedek óta megkeseríti az erőműből származó pernye- és porszennyezés a környéken élők életét. A frakció lényegében elismeri, hogy az elmúlt évtizedekben több tízezer kilogrammnyi por és korom hullott az ajkaiak nyakába, ugyanakkor azt is állítja, hogy ez a szennyezés mára a korábbinak kevesebb, mint egytizedére csökkent.
– “Ezt eddig még sikersztorinak is lehetne mondani – folytatta Kovács Attila -, de erkélyeinken, párkányainkon és teregetett ruháinkon továbbra is landol a fekete, kenhető korom. Az Ajkai Fidesz elnöke az idén ősszel kijárta a megoldás lehetőségét. Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselőt idén ősszel tárt ajtókkal fogadták az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Sanda Tamás parlamenti államtitkár úrnál. Gulyás Gergely miniszter úr ajkai erőműben tett látogatását követően a szakmai egyeztetést is lefolytatta arról a több éves beruházási programról, aminek eredményeképpen egy környezetbarát ajkai erőmű biztosíthatná a távhőt a lakosságnak. Az állami támogatást a közeljövőben megjelenő Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program felhívásainak egyikére benyújtott pályázat útján kaphatná meg a beruházó.”
A Fidesz-KDNP helyi szervezete szerint a koromszennyezés megszüntetése többmilliárdos forintos költség, ami a vállalat, a város önkormányzata és a kormány közös felelőssége. Vagyis a vállalatnak 2020 végéig el kell végeznie a kazánok cseréjét és vállalnia kell bizonyos önrészt. A kormány pályázatok útján ugyancsak jelentős részt magára vállal, de mivel az ajkai lakosok egészsége forog kockán, a városnak is vállalnia kell a költségekből. “Közös érdekünk, hogy a több évtizedes pernyehullás végre megszűnjön és fellélegezhessünk mi, ajkaiak!” – fejeződik be a Fidesz-KDNP ajkai frakciójának közleménye.
Az elhangzottakkal kapcsolatban Kovács Attila észrevételeit is megtette az egybegyűltek előtt.
Elmondta, hogy az ajkai erőmű mintegy 0,7 százalékkal járul hozzá az ország elektromos energia termeléséhez, ami – szerinte – nem nevezhető jelentősnek. A nap- és szélerőművek az ország össztermeléséből már tíz százalékkal részesülnek. A távfűtés is megoldható másképpen, mint ahogyan Pápán, Várpalotán, vagy Veszprémben is teszik, pedig ezekben a városokban is van távhő szolgáltatás, aminek az alapjai az ott működő fűtőművek, amelyek tisztábbak és gazdaságosabban üzemeltethetők a hőerőműveknél. Végül Kovács Attila elmondta legfőbb érvét:
– Ki kell mondanunk, hogy ez az erőmű, a még – egyébként nevetséges bérért – itt dolgozó 180 embernek létszükséglet, valamint extraprofitot hoz a tulajdonosoknak az ajkai emberek egészségének kockáztatásával megvalósuló, ide beszállított kommunális szemét és műanyag hulladékok elégetéséért kapott bevétel formájában.
Kovács Attila szólt a környezetvédelmi termékdíj bevezetéséről és annak felhasználási módjairól is. Szerinte szerencsésebb történelmű országokban ebből a kormányok a műanyagtermékek újrahasznosítását támogatják, vagy modern, minden környezetvédelmi előírásnak megfelelő hulladékmegsemmisítőket hoznak létre. Nálunk más a logika, ami viszont erősen kifogásolható.
– Itthon viszont azért támogatják például az ajkai erőművet, hogy égesse el a szemetet, arra egyébként alkalmatlan berendezésekben, s ha ez ellen a lakosság zúgolódik, akkor újabb, tőlünk beszedett adóforintokból, meg az önkormányzat pénzéből majd kicsit javítgatunk az üzemen, aztán vagy jó lesz, vagy nem.
Kovács Attila megemlékezett a régi időkről is, amikor még a gyenge szén eltüzelése után szürke pernye hullott a városra, amit még súrolókefével is nehéz volt eltávolítani az autókról. Az utóbbi években viszont műanyaghulladék és biomassza égetésre tért át az ajkai üzem, ami utóbbi alatt szerinte nem a más célra nem hasznosítható erdei hulladékot kell érteni, hanem jó minőségű szálfákat. Az csak mese, hogy ezeket ne tudná hasznosítani a bútoripar, vagy az építőipar. A műanyagok égetése pedig – minden cáfolat ellenére – sósav- és dioxinképződéssel jár, ami a szervezetre ártalmas és fel is halmozódhat benne.
– Szóval én megértem, hogy önöket elsősorban a hulló korom izgatja, mert az látható. Látjuk az autónkon, látjuk az ablakpárkányon, látjuk a kiteregetett ruhán, de tudniuk kell, hogy az igazán nagy veszélyt azok azt anyagok jelentik, amik láthatatlanok. És semmilyen módon nem mérik, vagy ha mérik is, az eredményekről semmit nem tudunk.
Kovács Attila azzal zárta prezentációját, hogy Ajkán több olyan környezetvédelmi probléma van, ami akár egy nagyobb létszámú tüntetést is megérne, de ő ehhez már kevés.
A demonstráció szervezőjét az erőmű egy másik régi nagy kritikusa, a Bakonyi Erőmű nyugdíjasa, Makovecz Gyula követte a pódiumon, aki szintén több résztvevőre számított.
Bevezetőjében Ajkát szerencsés és szerencsétlen városnak nevezte egyben, az ide települt ipari üzemek miatt, amik gazdasági fellendülést hoztak a városnak, de környezetszennyezésükkel meg is keserítették ugyanazok életét. Ő is szólt a nyolcvanas évek pernyezuhatagáról, amit az elektrofilterek korszerűsítésével az évtized végére gyakorlatilag meg lehetett állítani.
– Ha visszaemlékeznek, és akkor, akik itt éltek, azok látták, hogy gyakorlatilag megszűnt a pernyehullás Ajkán. Olyan szinten megszűnt, hogy “négykilences”, azaz 99,99 század százalékos hatásfokkal működött az elektrofilter. Egy idő után romlott a szén minősége, nőtt a hamutartalma, ugyanakkora mennyiségű gőz előállításához sokkal több szénre volt szükség. Ezáltal több pernye volt, magasabb az égési hőmérséklet, több volt a távozó füstgáz, ezt az elektrofilter nem tudta követni.
A későbbiekben – mikor a szénbányák bezártak – Ajkán is áttértek úgynevezett biomassza tüzelésre, ami nem csak faaprítékot, de mindenféle mezőgazdasági mellékterméket, kukoricaszárat, csutkát, napraforgóhájat búza ocsút és sok minden mást is jelentett.
Makovecz Gyula szerint jó esély van arra is, hogy a mostanában eltüzelt PET palackokból és egyéb háztartási hulladékokból keletkező égéstermékekkel szemben az új elektrofilterek is hatástalanok lesznek. Ez után bonyolult előadás következett az emisszióról és az imisszióról, számadatok tömegével alátámasztva, erre azonban már egyre kevesebben voltak kíváncsiak, gyorsan csökkent a demonstrálók létszáma.
Makovecz végezetül összefoglalta a demonstrálók követeléseit is:
– Legyen nyilvános és hozzáférhető a korrekt mérésen alapuló távozó környezetszennyezés, az adatokat a Bakonyi Erőmű tegye fel egy nyilvános honlapra! Negyedévenként független, mindenre kiterjedő méréseket végeztessen erre felhatalmazott intézettel, ami szintén kerüljön nyilvánosságra! Amennyiben a mérések nem igazolják a felújított tüzelőberendezés és elektrofilter hatásfokát, a műanyag-tüzelést azonnal szüntessék be, és olyan bio tüzelőanyagot használjanak, ami megszünteti a pernye és a korom hullását. Ide tartozik a por-, nitrogén-oxid, szén-monoxid és a klór.
A demonstráció végén a labdát Kovács Attila ütötte le:
– Én még annyit hozzátennék, hogy itt elkezdték a műanyag tüzelést, meg a szemétégetést, és azt mondják, hogy “majd kiépítjük hozzá a technológiát”. Hát ezt fordítva kellett volna csinálni, tehát először meg kellett volna építeni egy olyan üzemet, ami erre alkalmas, azt validáltatni és ha minden rendben van, akkor esetleg lehetett volna… De én ezt a műanyag égetést itt, Ajka város közepén nem támogatom. Az ajkai erőmű speciális helyzetben van, mert a város közepén található. Tehát gyakorlatilag ’43-ban, mikor megépült, ez nem így volt, de ha megnézzük a térképet, körbeépülte a város. Tehát a város közepén egy szemétégetőt létesíteni öngyilkosság.
Lékó Sándor
A városnak fűtőműre van szüksége
Interjú Kovács Attilával, a környezetvédelmi demonstráció szervezőjével
– Nem az lehet a dolgok hátterében, amit talán a vezérigazgató úr is említett, hogy uniós előírás, hogy bizonyos hulladékok egy részét kötelező megsemmisíteni, lerakni nem szabad, és ezek pedig olyan hulladékok például, amikben klór nincsen, mert különben megsemmisítenék a saját kazánjaikat. Oké, a dioxinnal nem vitatkozom, mert arról kevés információm van.
– Igen, hát biztos, hogy ilyen is van benne. Nekem olyan információim vannak, hogy amikor néha-néha a hatóság jön, mondjuk mintát venni a termékből, amit égetnek, akkor nem a hatóság embere megy oda a halomhoz és markol belőle, hanem leküldenek valakit: Józsi menjél,… kacsintanak, tudod… hozz egy kis mintát… Nem tudjuk mi az igazság. Nekem nagyon sok régi kollégám dolgozik benn, és nap, mint nap bombáznak engem, különböző információkkal, de nyilván őket sem akarom kellemetlen helyzetbe hozni, meg magamat se. Nem akarok olyant állítani, amit bizonyítani nem tudok, dehát élünk a gyanúperrel…
– És mit szól ahhoz, hogy a kormány támogatja is az ajkaiakat, bizonyos vonatkozásban, meg nem is támogatja, rábízza a városra, hogy oldják meg ezt a helyzetet.
– Hát, nekem inkább úgy tűnik, hogy egyáltalán nem támogatja a várost. Ha támogatná, akkor szerintem a végső megoldás az lenne – amint említettem is a beszédemben -, hogy egy városi fűtőművet – ahogyan a polgármester úr is felvetette talán két éve – kellene építeni, ami teljesen környezetbarát megoldás lenne. Meg lenne oldva a város távfűtése. Mint a beszédben elhangzott, a villamosenergia termelés szinte elhanyagolható. Tehát emiatt fenntartani ezt az üzemet, és ekkora áldozatot vállalni az ajkaiaknak az egészségük árán én úgy gondolnám, hogy teljesen fölösleges.
– Mi a véleménye arról – hosszan sorolta a beszéde elején -, hogy kik nem jöttek el a meghívására, tehát kik azok a környezetvédők, hivatalos szervek képviselői, választott képviselők, akik ignorálták ezt a demonstrációt.
– Hát nézze, ehhez nem is tudok mit hozzáfűzni, nagyon meg vagyok lepődve. Egy dologra tudok csak gondolni – ugye azt mondják – pénz beszél, kutya ugat. Egyébként én ott érzem, hogy hibáztam, hogy talán a választások előtt kellett volna ezt a rendezvényt életre hívni, és akkor itt politikusok garmada tolongott volna, és próbálta volna elmondani a véleményét. Így most gyakorlatilag indifferens, hogy ki mit mond.
– Ezzel nem értek pontosan egyet, de van egy kérdésem még: mit szól ahhoz, hogy a Bakonyi Erőmű egy közleményt juttatott el az Ajkai Szóhoz – és gondolom más újságokhoz is -, ami szerint jó ütemben halad a tízes kazán felújítása és nemsokára elkezdődnek a hidegpróbák?
– Ugye említettem, hogy hat évet dolgoztam az erőműben, megszámlálhatatlanul sokszor újították már fel ezeket a kazánokat. Erről szerintem az ajkaiak tömege nem hallott. Ezeket a kazánokat – mindegy, hogy mit tüzelnek – időről-időre fel kell újítani. Mert elhasználódnak. Magas hőfokon égnek… elég a tégla, … minden tönkremegy, tehát folyamatos felújításra van szükség. Ezért a mostanit is fenntartásokkal fogadom. Ha esetleg a koromhullás tényleg meg is szűnne, akkor is, mi van a többi olyan szennyezőanyaggal, amit nem látunk? És erről nincsenek adataink. Ezért szorgalmaznánk, hogy ha már mindenképpen erőltetik, akkor legalább nyilvánosan, korrektül tegyék ki, hogy “mit szívtok emberek”?
Lékó Sándor
Leave a Reply