Polt Balázs, aki nem mellesleg négy éve az ajkai polgármesteri hivatal ifjúságpolitikai referense is, áprilisban „öröklés útján” mintegy ad hoc jelleggel került be a Veszprém vármegyei közgyűlésbe, vagyis elődje felfüggesztett mandátumát vehette át.
Balázs eddig két közgyűlésen vett részt (az első éppen politológusi diplomája átadójának időpontjára esett) és saját elmondása szerint már kezdi érteni a testület működési mechanizmusát és látja lehetősége határait is. Az a véleménye, hogy a 2010-utáni kormányok általános központosítása, ami a helyi önkormányzatok súlyának csökkentését célozta, meglehetősen megnyirbálta a megyei közgyűlések hatásköreit is. Veszprém vármegye közgyűlése mintegy egymilliárd forintos éves keretösszeggel gazdálkodik (ez Ajka költségvetésének kb. 5 százaléka! – a szerk.), aminek nagy része saját működési kiadásaira megy el. A további tételekről – kitüntetésekről, jutalmakról, turisztikai projektekről – és azok nagyságrendjéről a közgyűlés honlapján bárki elérhet információkat.
A „megyegyűlésben”, ami már messze nem az, amit például a „Kőszívű ember fiai” című filmben láttunk (kard ki kard!) általában vita sincs, kész anyagokat vitatnak meg és szavaznak róluk. Így hát pártoskodás sincs, politikai ellentétek nem feszülnek egymásnak.
Ezen a ponton témát váltott a riporter és – Polt Balázs friss politológusi diplomájára célozva – afelől érdeklődött, szerinte az országban manapság zajló politikai eseményeket mivel lehetne jellemezni? Balázs a helyzetet „alapvetően tragikusként” jellemezte és nem csak a Fidesz kétharmados beágyazottsága miatt, hanem azért is, mivel a választók elbizonytalanodásából fakadó színvonaltalanság a közbeszédben is visszatükröződik. A nyilvánosság állapota szerinte „nem előremutató”. Egy kétharmados többségű kormányzás esetén is lehetne egészséges a közélet, ahol különböző nézőpontok normálisan ütköztethetők lennének. Sajnos ez a világban is jellemző, mármint hogy a politikai megnyilvánulásokban közeledés fedezhető fel a közösségi médiához, azaz egyre inkább teret nyernek a „lejárató, bomlasztásos, botrány politizáló” témák és hangütések. Arra a közbevetésünkre, hogy ez lehet akár tudatosan generált jelenség is (lásd lejárató kormánypropagandára elszórt milliárdok), az interjúalany a politikában is létező hatás, ellenhatás jelenségre hívta fel a figyelmet. Ha az egyik oldal elkezd árkokat ásni és sárral dobálózni, a másik oldal is erre kényszerül. Ez jól nyomon követhető a politikusok, sőt a mindennapi emberek viselkedésmódjában és egymás közötti kommunikációjában is. (Az idén elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész is hangsúlyozta már hosszú évekkel korábban egy vele készített interjúnkban, hogy a köznyelv romlása a Parlamentben kezdődik. Tehát a jelenség nem újdonsült megítéléséről van szó. – a szerk.)
Magyarország számos kataklizmán átesett az XX. században – Trianontól a Rákosi-rendszeren át a rendszerváltásig. Igazán megtanulhattuk volna legalább azt, hogy egyaránt szükség van konzervatív, szocialista, liberális és egyéb álláspontot képviselő emberekre, hiszen itt élünk egymás mellett, együtt vagyunk magyarok és akkor lehet ez mindenkinek egészséges hazája, vagy közege, ha valamilyen szinten a konszenzusra, az egészséges vitára törekszünk.
Izgalmas kérdés, mennyire nyomhatja rá egyetlen személyiség a bélyegét egy egész ország közéletére? Lehet, hogy Magyarországnak történelmileg egy abszolút mindent eldöntő vezetőre van szüksége? Polt Balázs szerint a lakosság döntő hányada ezt részesíti előnyben. Ha elindulunk Ferenc József császártól napjainkig erre számos példát találhatunk. Vagyis nem a pártpreferenciák a döntőek, hanem egyes személyek kisugárzása. És ez nem függ politikai oldalaktól sem.
„Ami a jobboldalnak ma Horthy Miklós és Orbán Viktor, az a baloldalon számottevő mennyiségű szavazónak Kádár János és Gyurcsány Ferenc” – állítja Balázs.
Jobbikos múltjára utalva megkérdeztük interjúalanyunkat, a Jobbik-Konzervatívok Néppárt milyen kilátásokkal indul neki az Európa parlamenti választásoknak, lehet-e már sejteni fő kampánytémájukat?
A válaszból kiderült, hogy a Jobbik mögött „nem egy kellemes, építkezős öt év áll” és ez bizonyos mértékig a párt jövőjére is rányomhatja bélyegét. Jelenleg az irány jó – a jobbközép konzervatív értékek felkarolása európai elvek mentén. Központi támájuk már 2018. óta a pártprogram rész, ez pedig a vendégmunkások kérdésköre. Polt Balázs ezen a ponton szembe állította az „importálni tervezett” ötszázezer külföldi munkás és a KSH által nyilvántartott kilencvenezer munkanélküli számait (Az ezzel kapcsolatos törvényt a kormány a beszélgetés felvétele óta időközben visszavonta – a szerk.). Külön kell választani a munkaerőhiány enyhítését, ami még hasznos is lehet, de csorbíthatja is a magyar munkavállalók érdekérvényesítő képességét. Más kérdés az, ha eleve azért hozunk be munkaerőt, hogy alacsonyan tarthassuk a munkabéreket. Ez utóbbira egyelőre Veszprém vármegyében nem akad példa. De előfordult már – a Lenovo gyárban – hogy azért tettek utcára 200 magyar munkavállalót, mert a filippínók alkalmazása olcsóbb volt számukra. Történt ez úgy, hogy a gyár maga 2 milliárd forint állami támogatást is bezsebelhetett. A Jobbik-Konzervatívok javaslata szerint, csak akkor kaphatna állami támogatást egy cég, ha 90 százalékban az Európai Gazdasági Térségből származó munkavállalókat alkalmaz. A párt egyébként nem a multik, hanem a kis- és közepes vállalkozások támogatását helyezi előtérbe.
Ezek a témák persze a vármegyei közgyűlésben nem kerülnek szóba, bár Polt Balázs véleménye szerint a közgyűlés elnöke rendelkezhetne olyan felhatalmazással, hogy nyilvántartsa, mely munkahelyeken milyen arányban alkalmaznak külföldi munkaerőt, ez a dolgok lényegén nem változtatna.
Az interjú vége felé megkérdeztük, van-e valamilyen ráhatása a vármegyei önkormányzatnak az infrastruktúra fejlesztésére, például „odahathat-e”, hogy a 8-as számú főközlekedési út gyorsabb ütemben korszerűsödjön? Kiderült, hogy a lobbizáson kívül nincs eszköz a képviselők kezében.
Hazatérve Ajkára, Polt Balázs az önkormányzat ifjúsági referenseként az elmúlt négy-öt évben bőséges tapasztalatokra tett szert. Sikerült hozzájárulnia az önkormányzat kommunikációjának javításához, a digitalizációs fejlesztésekhez, amivel átláthatóbbá vált az önkormányzati politizálás is. Azt is sikernek tartja, hogy a polgármestert meggyőzve ő vehette fel a kapcsolatot a McDonald’s étteremlánccal, aminek étterem nyitás lett az eredménye a városban. Már folynak a tárgyalások a KFC-vel is.
Leave a Reply