A nyári időszakban a Bányász Kulturális Egyesület és az Aknamélyítő Kör tagjai éves munkájuk elismeréseként 3 napos jutalomkirándulásra utaztak.
Elsőként Szentedére érkeztek a Dunakanyar kapujába, a Visegrádi-hegység legnépszerűbb turista célpontjához. A Dunakanyar ékszerdobozának nevezett város megérdemelten kapta a művészetek városa elnevezést.A Skanzen Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma, ahol betekintést nyerhettek múltunk mindennapi életében, használati tárgyaik , állatgazdálkodás, földművelés, a malom működésébe, lakások berendezéseik meg ismerésében.
Egyedülálló növény és állatvilága természeti környezetét is különlegessé teszi. A Skanzen állandó szabadtéri kiállításai a 100-200 évvel ezelőtti magyar vidéki életbe repítenek, ahol a faluképbe rendezett tájegységek, terein, utcáin sétálva, nem csak a népi építészetet, hanem a lakáskultúrát, életmódot és egyéni sorsokat is megismerhettek. A Skanzen különleges élményt jelent a gyerekek számára, ahol játszva tanulhatnak, fejlődhetnek. A Fa-házban egy fás játszóház fogadja a barkácsolni vágyókat, ahol megismerhetik a fa, mint élő-és alapanyag titkait is. A 60 hektárnyi területen 312 különböző épület 8 tájegységébe rendezve látogatható.
Majd a Marcipán múzeumba folytatták útjukat, ahol gyönyörködhettek a különböző élethű kompozícióban. Híres emberek, mesefigurák, épületek marcipánból készült alkotásokat csodálhattak meg. Az ott dolgozók munkájába is betekintést is nyerhettek.
Az idő gyorsan repült és indulni kellett szálláshelyükre Dobogókőre. Az ezoterikus tanok szerint itt futnak össze a föld erővonalai, itt található a Föld szív csakrája. A Pilisben található Dobogókő, Magyarország első turistaháza, sípályája itt található. 1980-ban Makovecz Imre tervezte Zsindelyes Vendégház. Dobogókőn található az Országos Kéktúra, a Mária út, a Magyar Zarándokút.
A következő nap a Szlovákiai – Selmecbányára vezetett az útjuk. A hegyekkel körülvett káprázatos fekvésű Selmecbánya, a Világörökség része, a közép-szlovákiai bányavárosok legszebbike.
A Selmeci -hegység mélyén rejtőző gazdag érclelőhelyek már évezredek óta ismertek voltak, a XI. században a bencés rend kapott bányajogot, a tatárjárás után IV. Béla német bányászokat telepített ide és szabd királyi várossá tette Selmecbányát.
A középkor folyamán Európa leggazdagabb ezüstlelőhelyei közé tartozó Selmec első virágkorát a XIV és a XV. században élte. A bányászat eleinte a gazdag helyi polgárság kezében volt, majd később a kincstár lett a tulajdonos. A városnak a bányászatban betöltött vezető szerepét ismerte el Mária Terézia, amikor1763-ban Bányászati Akadémiát alapított Selmecbányán, mely akkori világ első, felsőfokú műszaki iskolájának számított.
Az idegenvezető Szabó Péter, aki kiváló szakmai tudásával, jó humorával kísérte el a csoportot a bányalátogatásra.
Útjuk Párkányba vezetett, ahol finom helyi ételekkel kényeztették magukat. Majd közkívánatra megtekintették „A Mi kis falunk” című film forgatásának helyszínét a Pilisszentiváni „TECA kocsmáját” is. Fáradtan, de sok szép élménnyel gazdagodva értek szálláshelyükre. Másnap reggel sétát tettek Dobogókő nagykilátójához, ahonnan az ország egyik legszebb panorámája tárul a látogatok elé. Gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre és a Dunakanyarra. Eötvös Lóránt menedékház Magyarország egyik legrégibb menedékháza, 1906-ban átadott kőépület. Magyarország legelső sípályáját 1923-ban alakították ki Dobogókőn.
Hazafelé Martonvásáron megtekintették a gyönyörűen felújított BRUNSZVIK a legangolosabb magyar kastélyt. Magyarország egyik legismertebb főúri rezidenciája. Egy darabka Anglia elevenedik meg Martonvásáron, az angol-neogót stílusú Brunszvik-kastélyt és elképesztően szép parkját látogatva.
A fantasztikus, hófehér falú Tudor stílusú kastélyban egy érdekes kiállítás is várja a vendégeket, a kastély leghíresebb vendége, Beethoven emlékmúzeuma. A legnagyobb attrakció pedig kétségkívül Magyarország talán legszebb kastélyparkja.
Gróf Brunszvik Antal 1783–85-ben építtette a kezdetben földszintes, barokk kastélyt, amelyet 1830-ban klasszicista stílusban építtetett át Brunszvik Ferenc, majd fia, Brunszvik Géza az 1870-es évek elején angol neogótikus stílusban átalakította. 1893-ban a Brunszvik család eladta a birtokot és egy rövid ideig József főherceg birtokában is volt, majd 1898-tól Dreher Antal sörgyárosé lett a kastély és a birtok. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek, a Dreher család egészen 1945-ig birtokolta. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre, az 1953 óta a Tudományos Akadémia kezelésében lévő épületet.
A kastélyban jelenleg az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja is működik.
Tó és környezetében lévő különleges fák lenyűgöző látványt nyújtottak. A tagok sok szép élménnyel gazdagodtak. Szép befejezése volt a 3 napos kirándulásnak, a kastély megtekintése, melyet még nem láttak ez ideig az egyesület tagjai.
Oravecz Edit
egyesület elnöke, a kirándulás szervezője
Leave a Reply