Az Ajkai Pedagógus Női Kar életében fontos szerepet töltenek be a fellépések, a nemzetközi művészeti fesztiváloknak pedig még nagyobb presztízse van számukra. Legutóbb Horvátországban, a dalmát tengerparton, Zatonban vettek részt egy nemzetközi találkozón, amelyről Kocsisné Gyimóthy Éva kórustag számolt be lapunknak.
“A mediterrán nyár nem múlhat el nemzetközi művészeti fesztivál nélkül. Tavaly Toszkána szelíd dombjai, Firenze, Pisa építészeti remekei adták a díszletet az Ajkai Pedagógus Női Kar olaszországi koncertjeihez, idén szeptemberben pedig Horvátországban, a dalmát tengerparton, Zatonban vettünk részt a VI.Tánc és Zenei Fesztiválon.
Lendületesen indítottunk: útba ejtettük Plitvicét, Horvátország nyolc nemzeti parkja közül a legrégebbit és legnagyobbat. A 4 órás túra a közel 30 fokos melegben kicsit próbára tette erőinket, de a látvány kárpótolt mindenért. Az alázúduló vízesések, a türkízkék tavak, a meredek karsztfalak tömény szépségét szinte lehetetlen volt befogadni.
A folytatás aztán szelídebbre sikerült: a tengerparti kemping kényelme, a bőséges ellátás, a szieszták nyugalma visszaadta energiánkat. A közeli városok ódon műemlékei, az azúrkék tenger, az esti égbolt csillagpompája kellő ihletet adott a fellépések hangulatához.
Nin aprócska szigetén a Szent Ambrus templom melletti kis téren Gergely püspök szobrának védő karja alatt került sor első szereplésünkre. Fúvósok, táncosok, énekkarok váltották egymást a dobogón – képviselve Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Észtországot.
Az amfiteátrumra emlékeztető zatoni szabadtéri színpadon a hétfő esti koncert oldott hangulatáról a fellépők és a lelkes közönség gondoskodott. Gördülékeny volt a szervezés, figyelmesek voltak a házigazdák: minden szereplő együttesnek oklevelet, jutalmakat adott át Kováts Áron, a rendezők egyike – megköszönve a színvonalas produkciókat.
A szereplések között jutott idő tengeri fürdőzésre, meglátogattuk a környék középkori történelmi nevezetességeit, rácsodálkoztunk a dalmát táj megannyi szépségére. Az ötödik napon – útban hazafelé – tartottunk egy rövid pihenőt a zágrábi dóm gótikus csúcsíveinek hűvösében, szentelve egy kis időt az áhitatnak is.
Dióhéjban így fest idei fesztiváli részvételünk. A fényképek, a szájról szájra járó vidám epizódok azonban őrzik a személyes élményeket, az apró, számunkra igazán értékes részleteket is.”
Kocsisné Gyimóthy Éva
Leave a Reply