Jöjj, Szentlélek Úristen, /Áraszd reánk teljesen / Mennyből fényességedet, / Mennyből fényességedet. / Jöjj el, jöjj el, jöjj el, jöjj el, / Jöjj, Szentlélek Úristen! Zengett a szent ének a tósokberéndi Szent István király templomban pünkösd vasárnapján.
Az Újszövetség ötödik irata, apostolok cselekedetei olvasmány a Szentlélek eljövetelét, kiáradását idézte fel, a Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon. „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”
A Szentírásból tudjuk, hogy a Szentlélek jövetele után Péter prédikálni kezdett, sok követője akadt, amelyre felfigyeltek, gyülekeztek a népek. Így megszületett az egyház, tehát pünkösd az egyház megszületésének a napja is. Sokszor egybeesik az elsőáldozással, de a keresztelővel is össze szokták kapcsolni, így e napnak nagy jelentősége van a hívő családok életében.
A reformátusok és az evangélikusok is tisztelik e jeles ünnepet, amely a húsvét és a karácsony után a legjelentősebb. Számos szokás kapcsolódik az eseményhez.
Pünkösdi népszokások dióhéjban. Horváth Magda gyűjtése nyomán
A pünkösdhöz számos népszokás köthető. Tósokberénden Horváth Magda tanárnő a maga köré gyűjtött gyerekekkel feldolgozta, eljátszatta a pünkösdi szokásokat. Több évtizeden keresztül más és más generációval, hogy életben tartsa eleink hagyományát.
Kezdetekben a májusfát pünkösdkor állították, később vált szokássá a május elsejei állítás.
Pünkösdi királyválasztás volt a legelterjedtebb népszokás. Versenyen dőlt el, hogy ki volt a legügyesebb, rátermettebb legény a faluban, az iskolában, ő lett a Pünkösdi Király különböző kiváltságokkal. Ő nyitotta meg az esti bált egy kiválasztottal (e sorok írója is volt szerencsés kiválasztott).
A pünkösdi királynéjárás főleg adománygyűjtő rituálé volt, amikor a legkisebb lányt körbe vitték a faluban, kendőt a feje fölé feszítve a következő énekkel:” Elhozta az Isten piros pünkösd napját, / Mink is meghoztuk a királykisasszonyát, / Nem anyától lettél, rózsafán termettél, / Piros pünkösd napján harmatban születtél.
A pünkösdölést, a Zöldágjárással Tósokberénden különböző korosztályú lányok járták. A ragyogó karikázó Horváth Magda tanárnő maradandó alkotásai közé tartozik. „Ma vagyon, ma vagyon piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja.” A Zöldágjárás a hiedelem szerint védelem volt a rontás ellen, ha földbe tűzték az ágat, akkor megóvta a vetést a jégveréstől és a kártevőktől.
Leave a Reply