Szent Flóriánra emlékeztek és tűzoltókat áldottak a tósokberéndi templomban

Nagyon szép hagyomány, hogy a tósokberéndi katolikus templom közelében lévő tűzoltólaktanya tűzoltóit, járműveit és a rajta lévő eszközöket Szent Flórián napja környékén megáldja a templom plébánosa. Idén, eddig nem tapasztalt média érdeklődés mellett történt a szertartás, amelyet minden bizonnyal a három hónappal ezelőtti templomtorony tűznek, és az ott szolgálatot teljesítő tűzoltók bátor helytállásnak lehet tulajdonítani.

A szentmisén részt vett tűzoltók

A tósokberéndi templom különösen köthető Szent Flóriánhoz, hiszen a toronyban lévő kisharang latin felirata magyarra fordítva is a szent védelmét hirdeti: „Flórián kegyelme őrizzen titeket tűzvésztől és más bajoktól”. A közel 250 éves harang sok mindent megélt. Már az előző Szent Rókus-kápolnába is az ő hívó szavára érkeztek közös imára a katolikusok. Az első világégés idején pedig magára maradt.

Bakos Frigyes esperes, plébános, tb. kanonok már a szentmisei prédikációjában megemlékezett Szent Flóriánról, az életéhez kötődő legendákról. Megköszönte a szent közbenjárását és a tűzoltók hősies küzdelmét, amelynek eredményeként a tósokberéndi katolikus templom nem lett a tűz martaléka.

Bakos Frigyes plébános megáldja a felsorakozott járműveket, eszközöket és tűzoltókat

A szertartás végén a templom melletti téren a felsorakozott tűzoltáskor használt járműveket és az állomány megjelent tagjait a parancsnokaikkal együtt megáldotta a plébános. Az Áldások könyvéből idézve kérte a gondviselőt, hogy vegye oltalmába a járműveket, a rajtuk utazókat, a tűzoltókat minden veszéllyel szemben és adjon nekik mindenkor szerencsés megérkezést.

Mindnyájan reménykedünk, hogy az áldás meghallgatásra talál. Az Ajkai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság dolgozóinak pedig köszönjük az áldozatos, szakszerű munkát, amellyel minden veszélyt felvállalva szolgálnak bennünket.

Szent Flórián a Római Birodalom katonájaként szolgált a császár seregében, ott vette fel a kereszténységet. A seregből való távozását követően Diocletianus császár idejében Krisztus után 303-ban ismét fellobbant a keresztény üldözés. Tudomására jutott, hogy egy Enns-partján lévő településen (ma: Lorch – Németország) elfogtak negyven keresztényt. A segítségükre sietett, nem titkolva kereszténységét. Ezért a bátor kiállása miatt kővel a nyakában a folyóba vetették 303. május 4-én. Holtteste fennakadt egy sziklán, ezt egy Valéria nevű keresztény asszony meglátta és kiemelte a vízből, majd eltemette. Később sírja fölé templomot emeltek, amely napjainkban is a zarándokok kegyhelye.

A tüzek és az árvizek védőszentjeként tisztelt Szent Flóriánról számos legenda kering. Az egyik még gyermekkorából ered, amikor imádságára kialudtak egy égő ház lángjai. A másik, amikor lángra kapott egy szénégető máglyája és az ember nem bírt a tűzzel, ezért végső elkeseredésében Szent Flóriánhoz fohászkodott és csodák csodájára víz öntötte el a máglyát, így megmenekült.

Kultusza Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el. Tiszteletére a házak homlokzatán kis szobrokat állítottak. Berénden még az idősebbek emlékeznek néhány ilyen házra. Napjainkban inkább köztéri szobrokat állítanak, amelyeket Szt. Flórián ünnepén (május 4-én halálának emlékére) megkoszorúznak, így Ajkán a tűzoltó laktanyával szemben lévő parkban is.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply