„Ki vehet el éntőlem valamit,
S szegényebbé ki tehet engemet?
Mindenemet magammal hordozom,
Ha nem vesztettem el a lelkemet!”
Reményik Sándor költeményének a jegyében negyedik alkalommal szervezte meg a Nyugdíjasok Életet az Éveknek Veszprém Megyei Egyesülete a Veszprém megyei nyugdíjas vers- és prózaírók találkozóját november 11-én.
Horváth Magda, a Kulturális Bizottság elnöke elmondta, hogy két helyszínen tartják idén a találkozót. Elsőként Bakonygyepesen, majd egy hétre rá Veszprémben. Gyepesen a Gyepesi Örökségünk Nyugdíjas Klub volt a házigazda a művelődési házban, ahol nyolc versíró és egy prózaíró osztotta meg gondolatait a közönséggel. A versek között voltak rendkívüliek, amelyeknek a líraisága egészen nagyszerű volt. A pályaművek között szerepeltek tájleírások, úti élmények, életképek, természeti képek, visszaemlékezések, őszinte hangú lírai vallomások és hagyomány.
Paulics István megyei elnök kiemelte, hogy a találkozó résztvevői igazán nagy bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Ki merik magukból írni az érzelmeiket, érzéseiket. A megtörtént események, emlékek előjönnek ilyenkor és vele együtt vannak még jó néhányan, akik jó szívvel emlékeznek. A művek elhangzása után minden résztvevő emléklapot kapott: György Ferencné, Csendes Róbertné, Horváth Sándorné, Káldi Géza, Kovács Mária, Némethné Péntek Zsófia, dr. Makkay Lászlóné, Magyar Istvánné, Rábaközi Jánosné. Krebsz Nándor is elküldte lírai verseit. Sajnos közben váratlanul elhunyt. Nagyrabecsüléssel emlékezett róla az egykori irodalom tanára Horváth Magda.
A program végén kötetlen beszélgetések keretében továbbélték a költeményeket, írásokat. Majd a gyepesi nyugdíjas klub szíves vendéglátásban részesítette a résztvevőket.
Cs.B.É.
Leave a Reply