„Nemes szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, / csupán tiszta szív és sok-sok szeretet.” (Pázmány Péter)
A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége 1997-ben jelölte meg november 12-ét a szociális munka napjaként. Az Országgyűlés határozata alapján 2016 óta ez a nap munkaszüneti nap a szociális szféra dolgozóinak.
Mi is a szociális munka? A mi pályánk rendkívül sokszínű, túlságosan is az. Nevezhetjük joggal hivatásnak, mert az egyik legnehezebb, de egyben az egyik legszebb karitatív tevékenység. Ennek ellenére kevés az utánpótlás, és a szakmát elhagyók száma folyamatos emelkedést mutat. Úgy gondolom nincs megfelelő motiváció, sem anyagi, sem erkölcsi téren, hogy ezt a hivatást válasszák a fiatalok. Nem könnyű feladat, sem fizikálisan, sem mentálisan. Egész embert kívánó!
Ez egy komplex segítő és támogatói feladat a fogantatástól egészen a sírig. A tanácsadáson túl meghallgatjuk mások problémáját, és ezekre találunk valamilyen megoldást a segítségre szorulókkal együtt. Ez jelenti az alapját ennek a hivatásnak, de természetesen ennél lényegesen többről is szól. Mikroszinten a személyeken, egyéneken, családokon segít, mezoszinten helyi közösségeken, makroszinten pedig társadalmi rétegeken.
Mi fokozottan veszélyeztetettek vagyunk kiégés szempontjából, mivel minden nap az élet árnyoldalával találkozunk. Valójában más a siker nekünk, és más egy kívülállónak. De az-e a siker, ha minden úgy történik, ahogy a nagykönyvben meg van írva!?
Minden év november 12-én azoknak, akik az elesettekért, kirekesztettekért, támogatásra és segítségre szorulókért – legyen az gyermek, felnőtt, időskorú, fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg, hajléktalan – dolgozó szakembereknek mondunk köszönetet, akik nap, mint nap hitükkel és meggyőződésükkel, szakmai alázattal végzik segítő tevékenységüket.
Ez a nap szolgál arra, hogy a szakterület felhívja a közvélemény figyelmét azokra, akik az elesettekért dolgoznak, de a szakmai megbecsülés még mindig nem megfelelő, sajnos a „közszolga” kifejezés stigmatizáló hatású a társadalom részéről.
Nincs életpálya modell. 2008-tól 2015-ig nem történt bérfejlesztés az ágazatban, ezt követően pedig határozott idejű bérpótlékot kaptak a munkavállalók. 2016-ban a minimálbér és a garantált alapilletmény emelkedése csekély változást eredményezett a fizetésekben.
Sok esetben a pályaelhagyók inkább a nagyvállalatokat és a külföldi munkavállalást részesítik előnyben, néhány ezer forinttal több fizetés (és mentálisan kevésbé megterhelő munkakörülmények – a szerk) reményében.
A szociális szakembernek kell, hogy legyen empátiája, muszáj, hogy kreatív legyen. Fontos, hogy szelíd, szolid, türelmes is legyen, ugyanakkor tudjon értéket közvetíteni a döntéshozók felé, hiszen ez a szakma az érdekvédelemről is szól. A gyerekek, az idősek, a valamilyen függőséggel élők vagy akár a hajléktalanok érdekeit nem lehet e nélkül képviselni.
A segítő tevékenység nem csak a szakemberek feladata kell, hogy legyen. A szolidaritás minden egyes embertől elvárható, hisz csak így lehet magas színvonalon biztosítani a szociális háló működtetését. Mindenkinek van feladata, a közösség ereje gyakran kimagasló eredményeket hozhat.
A tudatosság kezd kiveszni ebből a szakmából, protokollok szerint működünk, ami nem jó. Mi nem betanított munkások vagyunk, egy szociális munkásnak kell tudnia a válaszokat egy adott problémára, és az esetleges következményekkel is tisztában kell lennie. Kezdetben volt egy felfelé ívelő szakasz, amikor nagyon komoly módszertan és védőháló jött létre, de a 2000-es évek után elindult a tömegképzés, amikor sokan csak azért vették fel a szociális munkás szakot, hogy legyen valamilyen diplomájuk. Nem véletlenül csúfolták „büfészaknak”.
Ajka város vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy az itt élők hozzáférhessenek a számukra megfelelő ellátási formához, valamint, a szociális szakemberek jóléte, jólléte is biztosítva legyen. Az egyes szakterületek közötti szoros együttműködésnek köszönhetően szakmailag is magas szinten történik a gondoskodás embertársainkról.
Talán a szociális munka egy kívülálló számára láthatatlan, apróbbak a sikerélmények azoknak, akik benne dolgoznak, akik sokszor csendben, láthatatlanul is jelen vannak a mindennapokban.
Forduljunk türelemmel egymás felé, gondoljunk többet arra, és cselekedjünk annak érdekében, hogy jót tegyünk, mint arra, hogy jól érezzük magunkat.
Nagyra értékeljük az e területen dolgozók kimagasló társadalmi hasznosságú tevékenységét!
Mihályi Melinda
intézményvezető
Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ
Leave a Reply