Eddig pünkösdi szokás volt, idén azonban augusztus 20-án látta vendégül Ajka testvérvárosainak küldöttjeit. Rovaniemiből ugyan nem jöttek el, de szeptember végén a magyar-finn baráti találkozó (amit a megyeszékhelyen rendeznek meg) némi gyógyírt hozhat a mostani távolmaradásra. A bemutatkozó villámtalálkozón részt vett az ajkai képviselő-testület több bizottsági vezetője is.
Az ünnep napján több érdekes program várta a küldötteket. Ezek egyike volt az a találkozó a polgármesteri hivatalban, amelyen tíz-tíz perces prezentáció keretében mutathatták be városukat, múltjukat, stratégiai céljaikat és tervezett fejlesztéseiket Weiz, Unna és Székelykeresztúr delegációi. A bemutatók kissé hosszabbra nyúltak a tervezettnél, de ezt szemlátomást senki sem bánta. A házigazda szerepét dr. Horváth József alpolgármester vállalta magára.
Elsőként Ajka nevében Schwartz Béla emlékezett vissza a testvárvárosi kapcsolatok kezdetére, jórészt a rendszerváltást közvetlenül megelőző évekre. Azóta ápol Ajka élő kapcsolatokat testvértelepüléseivel és több közös projekt, a gazdasági és kulturális területe való együttműködés bizonyítja ezen kapcsolatok hasznosságát. Emlékezetes volt a 2004-es uniós csatlakozáskor, hogy Unna gratulált és egy egész estét szentelt Ajkának az alkalomból. Ugyanígy elévülhetetlen érdemeket szerzett a város, mikor a vörösiszap-katasztrófa idején sietett az ajkaiak segítségére. Szintén emlékezetes maradt a polgármester számára első székelykeresztúri útja, amikor 1989-ben a forradalom idején segélyszállítmánnyal érkezett Erdélybe az ajkai küldöttség. 2004-óta támogatja a város a keresztúri tehetséges gyerekeket ösztöndíjjal, hogy segítse helyben maradásukat. De azóta már székelykeresztúri és ajkai iskolák együttműködésének is tanúi lehetünk. A weizi kapcsolat 1988-ra nyúlik vissza. Ebben a viszonyban elsősorban az energetikai terén gyümölcsöző együttműködések a meghatározóak. Összegzésképpen Schwartz Béla kiemelt, hogy ebben a társaságban öröm részt venni és mindenkitől nagyon sokat lehetett tanulni az évek során.
Koncz Hunor-János, Székelykeresztúr polgármestere röviden igyekezett összefoglalni városa mintegy 800 éves történetét, kezdve a tatárjárás körüli időktől napjainkig. Beszámolójából kitűnt, hogy Székelykeresztúrt és a közben hozzácsatolt két települést szorgalmas emberek lakják, akik mind kulturális, mind gazdasági téren mindig kiváló teljesítményt nyújtottak. Bár a város címerében kereszt van, éppen a római katolikus vallásúak vannak legkevesebben a településen, többségük református, vagy az unitárius felekezet tagja. A településen élők 98 százaléka ma is magyar anyanyelvű. Ápolják múltjuk emlékét és büszkék arra, hogy 1955-ig itt működött Románia legnagyobb gyermekotthona. Régiójuk értékeit a Molnár István nevét viselő tájmúzeumban mutatják be. Jelenleg is folynak fejlesztések a városban, szem előtt tartva a helyi vállalkozók, a családok és az ifjúság érdekeit. Ennek jegyében épül az inkubátorház, a tanuszoda, a sportkomplexum és egy negyven férőhelyes bölcsőde, amikre pályázatok útján nyertek több milliárd forintnyi nagyságrendű uniós támogatást. Változatlanul ápolják Petőfi Sándor emlékét, aki a Segesvári csata előtt a városban, a Gyárfás-kúrián töltötte élete utolsó éjszakáját.
Következett a németországi Unna képviseletében Niko Dahlhoff, testvérvárosi kapcsolattartó, a polgármester titkára. (A polgármester fontos hazai események – például egy új sétálóutca átadása – miatt nem tudott Ajkára utazni.) Niko rendkívül színes beszámolójából megtudhattuk, milyen viharos fejlődésen ment át a város az utóbbi években és hogy ezt a fejlődést milyen helyi viták és nehezen megszült, de előre mutató megoldások jellemzik. A piactéren álló szamaras kúttól – mint a város egyik jelképétől – indult el, a nemrég átadott, impozáns buszpályaudvarral folytatta. Szólt a városközpontban, a városházával szemben egy régi malom helyén felépült bevásárló központról is. Bemutatta azt a jégcsarnokot, aminek sorsát – felújítsák, vagy lebontsák – négy éve vitatja a helyi közvélemény. Már petíciógyűjtés és két népszavazás is volt az ügyben. Végül azok győztek, akik az észszerűbb, költségkímélőbb lebontás mellett kardoskodtak. Most a terület hasznosítása lesz az újabb fogas kérdés. 2014-ben először, 2018-ban másodízben pályáztak sikerrel az Európai Település címre, amit utóbbi alakalommal végleg elnyertek. 1994-ben kapták meg az Európai Tanács Európa-zászlaját.
Az önkormányzat egyébként szeretné felkészíteni a város polgárait a 2024-es európai választásokra, időben népszerűsítve az eseményt, hogy Unna lakói is minél többet megtudjanak a választásoknak az életükre gyakorolt hatásának jelentőségéről. Ennek érdekében több munkacsoportot is létrehozott. Befejezésül Niko Dahlhoff meghívta a konferencia résztvevőit a szeptember elején sorra kerülő, negyvenedik alkalommal megrendezett városi fesztiváljukra.
Akadályoztatása miatt Weiz polgármestere sem tudott Ajkára utazni, a városhoz erősen kötődő Siemens vállalat évfordulós eseményei miatt. Az őt helyettesítő Klaus Feichtinger, városi tanácstag elmondta, hogy 2015-ig mindössze 5 négyzetkilométeren terült el a város, tízezer lakossal. Miután hozzá csatolták a szomszédos települést, területe 12 négyzetkilométerrel nőtt és lakossága kétezer fővel gyarapodott. Az így tizenkétezer lakosúra duzzadt településen 11 ezer munkahely van, aminek következtében gyakorlatilag nincs munkanélküliség, viszont a közlekedés meglehetősen nagy gondokat vet fel. Ők azonban bátran elébe mennek a kihívásoknak, a városban kerékpárkölcsönző, sőt, úgynevezett „Car Share-ing” pontok működnek, ahol akár elektromos autókat is lehet kölcsönözni. Az újonnan épülő társasházakhoz elektromos kerékpár töltőpontokat kell létesíteni, sőt, minden társasháznak egy kölcsönvehető elektromos autót is fenn kell tartania. A cél az, hogy minden családnak csak egy saját autóra legyen szüksége – mondta Klaus Feichtinger. Ennek keretében fejlesztik útjaikat és kerékpárút-hálózatukat is. Fő törekvésük, hogy visszatelepítsék a belvárosba a kereskedelmet. Sikernek könyvelte el, hogy nemrégiben egy új – a zöld felületeket is gyarapító módon épített – mozi is megkezdhette működését.
Emellett nagy figyelmet fordítanak a napenergia hasznosítására és minden lehetséges felületet zölddel borítanak be, még a városon áthaladó sínek közé is füvet ültettek. A háromszáz főt foglalkoztató Energetikai és Innovációs Központ foglalkozik az energetikai fejlesztésekkel, így jöhetett létre az a telep is, amelyen a vegyszerek nélkül (!) tisztított szennyvíz energiatartalmát hasznosítják. Legújabb, nehezen megoldandó feladatuk – az energiaárak drágulása miatt – annak a számtalan igénylőnek a kielégítése, akik a helyi távfűtő műre szeretnének csatlakozni. Ez legalább hároméves programot jelent majd.
A zöld területek és az energiahatékonyság tervezésében a régióban egyre inkább vezető szerephez jutnak. A weizi küldött a találkozó végéhez közeledve megállapította, hogy az itt megjelent városok tulajdonképpen ugyanazokkal a problémákkal – energia, környezetvédelem, közlekedés – küzdenek, ezért fontos a további együttműködés és tapasztalatcsere.
Lékó Sándor
Leave a Reply