Hiába volt az ajkai önkormányzat partnere a témában – úgyis, mint az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke – Takács Szabolcs, Veszprém megye főispánja a varjak gyérítését engedélyező törvénytervezet előkészítésében, ő is elutasító választ kapott az illetékes hatóságtól. Nemrégiben arról értesítette ugyanis az Agrárminisztérium Természetvédelemért felelős államtitkársága, hogy „nem tervez törvénymódosítást a vetési varjú gyérítésével kapcsolatban”.
A levelet a főispán elküldte másolatban Schwartz Bélának, Ajka polgármesterének is.
Az irományból megtudhatjuk még, hogy a vetési varjú, mint védett faj gyérítését csak a természetvédelmi hatóság engedélyezheti, mivel ez az állami szerv az, amelynek feladata a természetvédelmi szempontok ismerete és figyelembevétele. Az egyes önkormányzatok felruházása ilyen jogkörrel az országosan védett faj esetében nem lehet cél, hiszen a faj megőrzése a magyar állami természetvédelem feladatai közé tartozik.
Írnak még az államtitkárságról a vetési varjaknak az elmúlt évtizedekben üldöztette sorsáról, ami drasztikus állománycsökkenésükhöz vezetett. Újabb radikális gyérítésük (kiemelés tőlem – a szerk.) ezért sem a hazai, sem az európai uniós szabályozás alapján nem lenne elfogadható. A levelet aláíró dr. Rácz András érezteti azt is, hogy kompromisszum, újabb fáradságos tanulmánykészítés nincs a láthatáron, hogy a varjak és az emberek életvitelének azóta kialakult ütközőpontjait feltárja. (Persze ilyen tanulmány létezik, csak még valószínűleg nem jutott el dr. Ráczhoz.) A levélíró csak azt a szívszorító képet tárja elénk, hogy a kilőtt varjak fiókái vélhetően rettenetes éhhalált szenvednének, és a gyérítés során a „humán populáció” is veszélybe kerülhetne (lásd még lepattanó lövedékek), ami már a társadalom nemtetszését is kiváltaná.
Az embervédelem tehát továbbra sem szerepel a természetvédelem palettáján, még halovány vázlat formájában sem.
Talán újra eggyel több ok van arra, hogy kipusztuljon az emberiség.
L. S.
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply