A bioszféra az élet színtere, a Föld külső burkának mindazon rétegei, amelyekben az élet előfordul. Ezért a bioszféra elsősorban egy földrajzi tér, amely lényegében a szilárd földfelszín, az óceánok, tengerek, folyó- és állóvizek, valamint a légkör érintkezési felülete. Ugyanakkor a bioszféra a földi élet funkcionális és származási egysége is, az azt alkotó populációk és ökoszisztémák csak egymással kölcsönhatásban életképesek. Működőképes bioszféra nélkül nincs élet a Földön.
A kiszámítható klímaviszonyok, a levegő, a víz és a talaj jó minősége mind feltételei a bioszféra kiegyenlített működésének. Ebben pedig hatalmas felelőssége van az embernek, mely hosszú évszázadok óta folyamatosan változtatja saját önös érdekeinek függvényében ezeket a tényezőket.
Június 5-e a környezetvédelem világnapja.
Napjainkban is egyre fokozódik Földünk kizsákmányolása, melynek középpontjában az ember és az ő igényeinek mind teljesebb kiszolgálása áll. Ha egy faj számára élhetetlenné válik az addigi élőhelye, az szorosan kihat a vele egy ökoszisztémában élő, más fajhoz tartozó élőlények életére is. Minden tudatos vagy öntudatlan változásnak, változtatásnak következménye van, amit nem feltétlenül tudunk előre kiszámítani. Ha megsérül a tápláléklánc, azt megérzi a körforgás minden résztvevője, természetesen az ember is. Az ember a fajok történetében viszonylag későn érkezett, de eleinte kiegyensúlyozott kapcsolatban élt a bioszféra többi lakójával. A gyűjtögető, vadászó életmód nem rengette meg különösebben a jól működő rendszert, a mezőgazdaság kialakulása, az ember fokozatos, majd robbanásszerű elterjedése és az iparosodás azonban jelentősen megváltoztatta az ember és a bioszféra kapcsolatát. A velünk harmóniában élő növény- és állatfajok között oly módon kezdtük meg a szelektálást, hogy hasznosságuk alapján kezdtük rangsorolni őket. Csak abból a szempontból, hogy mi segíti elő a minél jobb termést, és melyek azok a fajok, amelyek akadályozzák ezt.
Míg a korábbi, természetes rendszerben a „cél” a napenergia minél hatékonyabb kihasználása volt, s ezt a minél változatosabb élőlényekkel valósítottuk meg, addig az új rendszerben egyetlen faj, az ember igényeinek kielégítése a végcél. Bizony, ez az alapvető hiba, melyért a legteljesebb mértékben az ember a felelős.
Új szemlélettel új helyünket kell megtalálnunk a bioszférában. Ahol minden egyes élőlény jóllétéért tennünk kell.
A természetvédelmi világstratégiának három fő célja van. Hosszú távon fenntartani a létfontosságú ökológiai folyamatokat, megóvni a biodiverzitást,(a fajok sokszínűségét), valamint a fajok és ökoszisztémák természetkímélő hasznosítása.
Mit tehetünk mi a hétköznapokban a magunk eszközeivel, hogy hozzájáruljunk ezekhez a célokhoz? Kezdjük alapvető dolgokkal, és apró lépésekkel mindig tűzzünk mi magunk elé újabb környezetvédelmi célt. A szelektív hulladékgyűjtés ne csak terv maradjon, álljunk neki már tegnap! Aki teheti, komposztáljon. Gyalogoljunk, kerékpározzunk, törekedjünk az energiapazarló háztartási gépek, izzók cseréjére. Ugye, hogy ez nem is olyan nehéz? Vigyünk magunkkal bevásárlásra vászontáskát, csak azt vásároljuk meg, amire feltétlen szükségünk van. Környezetünkben mindenkit buzdítsunk a természetes tisztítószerek használatára, használjunk kevesebb papírt.
Sorolhatnánk tovább ezeket a jó cselekedeteket, de úgyis tisztában vagyunk mindezekkel, csak egyszer el is kellene kezdeni. Kiváló alkalom erre a MOST!
V.H.A.
Leave a Reply