“Répa, retek, mogyoró” – szól a kedves kis mondóka, amit minden gyerek és felnőtt ismer. Az enyhe, már-már tavaszias hőmérséklet beindította több fa és bokor nedvkeringését, ami miatt virágba borultak a mogyorófák. Pollenallergiások számára nehéz időszak ez, mert az erre érzékenyeknek a virágpor allergiás tüneteket okozhat.
Az irodalom és tárgyi emlékek alapján tudjuk, hogy már a görögök és a rómaiak is kedvelték és termelték a mogyorót. Ők segítették elterjeszteni a Földközi-tenger környékéről Európa más vidékeire. Szerencsére ma már sok kiskertben találkozhatunk vele. Hasznossága mellett díszítő funkciója is van. A mogyoróbokor ebben az időszakban lenyűgöző szépséggel lekörözi kertünk többi díszbokrát. Aranysárga csüngő barkái vidáman hintáznak a tavaszias szélben és borítják virágporfelhőbe a környezetüket Az allergiások nagy bánatára. Szerencsére a mostani meleg egy hidegfronttal érkezett, ami nagy szelet is hozott, ennek köszönhetően olyannyira kitisztult a Bakony levegője, hogy ismét látszódtak Ajka több pontjáról az Alpok hozzánk közel fekvő havas hegycsúcsai.
A mogyoró az olajos magvak közé tartozik, és több fajtáját ismerjük. Talán a legolcsóbban termeszthető növény, termése értékes anyagokat tartalmaz, nagyon jóízű, és sokféleképpen felhasználható. Megjelenését tekintve cserje vagy fás jellegű növény, melynek magassága több méter is lehet. Ültetés előtt érdemes megismerni a környezeti igényeit, hogy jól érezze magát a kertünkben. Szerencsére nem egy kényes növény így mindenki sikeresen nevelheti. A megfelelő fajtaválasztás kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez. Fontos figyelembe venni a terület éghajlatát és talajtulajdonságait. A talajnak jó vízelvezetésűnek, laza szerkezetűnek és tápanyagban gazdagnak kell lennie. A mogyoróbokor jól tűri a szárazságot, de nedves talajban is megél. Fénykedvelő növény, ezért napos, félárnyékos helyre ültessük. Ezt ősszel vagy tavasszal tegyük. A csemeték ültetési mélysége 40-50 cm. A tőtávolság fajtától függően 3-5 méter. Szaporítható magról, dugványról, bujtásról és oltásról. Dugványról szaporítani a legegyszerűbb. Tavasszal válasszunk egy egészséges, erős hajtást egy mogyoró bokorról és 15-20 centiméternél vágjuk le. Rakhatjuk kis cserepekbe is, de akkor mindig ügyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a talaj, vagy félig eltemetve egyenesen szabadföldbe is dughatjuk. Öntözzük meg alaposan az ültetés után. Le is takarhatjuk egy műanyag fóliával, hogy növeljük a páratartalmat. A dugványoknak időre van szükségük a gyökérrendszerük kialakításához. Ez lehet néhány hét vagy akár néhány hónap is. Amikor már elég erős a gyökérrendszerük, hogy önállóan is tudnak növekedni tovább, akkor helyezzük át a kis csemetéket a végleges helyükre.
Biztos sokan jelölik meg a frissen vetett zöldséges ágyásokat valamilyen jelölő bottal. Én többször dugtam le mogyoró ágat sor jelölőként. Szinte mindig azt tapasztaltam, hogy nem csak az adott növény kelt ki, hanem a mogyoró ágam is új életre kelt. Ezért bátran állíthatom, hogy a legegyszerűbben termeszthető cserjék egyike, amely kevés gondozással finom termést biztosít. Sikeres dugványozás után általában 4-5 év után kezdi majd el hozni az első jelentősebb termést. A mogyoró beporzását a dióhoz és a gesztenyéhez hasonlóan nem rovarok, hanem a szél végzi el. Ennek megfelelően ez a cserje nagy mennyiségű pollent, virágport termel. Ezzel számoljunk előre, ha például a teraszunk elé ültetjük, ahol ruhákat is teregetünk. Mint minden gyümölcstermőnek, a mogyorónak is megvannak a jellemző betegségei és kártevői, de szerencsére ez a cserjeféle elég ellenálló a fertőzésekre. Ne féljünk a mogyoró metszésétől, nyírásától, sem. Mert nem lehet elrontani. Jól tolerálja a kezdő kertészek ügyetlenkedését is! Még a legdrasztikusabb módszert is kibírja, ha motoros fűrésszel a talaj felett visszavágjuk 20 cm-re. Mivel elég hosszú életű egy növény igy a törzsén lévő szinte láthatatlan alvó rügyeiből újra hajtást fog hozni. Így szinte a végtelenségig fiatalítható egy öregebb bokor.
F. P. T. Fotó: Futó
Leave a Reply