A farsang Vízkereszt napján, január 6-án kezdődik és hamvazószerdáig tart. Hossza és zárónapja minden évben más. A zárónapot úgy kapjuk meg, hogy a húsvét időpontjából visszaszámolunk 40 napot. Az idén hamvazószerda március 6-án lesz.
A hamvazkodás arra figyelmezteti a hívőt, hogy élete napjai végesek. A hamvazkodással kezdetét veszi a farsangi hangoskodást követő elcsendesedés, befelé fordulás, elmélkedés időszaka. A hamvazószerda előtti nap a húshagyó kedd. A hamvazószerda utáni nap, a torkos csütörtök, amikor a farsangi maradékot még el lehet fogyasztani, ma inkább a kereskedelem ünnepe, ezen a napon sok étterem kedvezményesen kínál bizonyos ételeket, az asztalt általában már előzetesen le kell foglalni.
A farsang hagyományai az pogány ókorba nyúlnak vissza, de a keresztény egyházi ünnepekkel is kapcsolatban van. A farsang Jézus születése, a karácsony, valamint feltámadása, a húsvét ünnepköre közé ékelődik be. Maga a farsang szó osztrák-bajor eredetű. Az első írásos megjelenése még vitatott, egyes források szerint 1283, míg mások a 14. század közepét említik. A latin hagyományokkal rendelkező országokban a farsangi időszakra a karnevál kifejezést használják, amely a húshagyó keddre utal, ugyanis a szó eredete, a carnelevare azt jelenti, elhagyni a húst.
A tél vége, a jó idő, a napfény, a természet megújulása, a közelgő új termés, a bőség időszakának kezdete már az ókori népeknél is jeles ünnep volt. Álarcban, jelmezben, felismerhetetlenül ünnepeltek, ettek, ittak. Az össznépi dorbézolás gyakran erőszakos cselekménnyel párosultak, ezért az egyre erősödő egyház rossz szemmel nézte azt. Igyekezett felszámolni a farsangi szokásokat, de teljesen nem sikerült. Ezért a középkor végétől keresztény tartalommal töltötték meg. II.Orbán pápa 1091-ben született rendelete az őskeresztény eredetű hamvazó szerdát hivatalos egyházi ünnepnappá nyilvánította. Így a télbúcsúztató már az egyház számára is elfogadható volt.
A máig fennmaradt magyar farsangi szokások elsősorban a német eredetű néphagyományokra épülnek. A farsang része a jelmezes, álarcos felvonulás, a zajkeltés, amely a tél elijesztését szolgálja, a tréfás versek, mondókák mondása. A farsangi szokásoknál is szétválnak a társadalmi rétegek. A hagyományos farsangolás a parasztság és a polgárság szórakozása volt, az arisztokrácia körében a fényűző karneválozás terjedt el. Ez a kettősség ma is él.
Napjainkban a farsangolásra egész idegenforgalmi ágazat épült, sokan utaznak ilyenkor a velencei karneválra, akik megengedhetik maguknak, a rióira is, de ők nagyon kevesen vannak. A magyarok kedvence a mohácsi busójárás, ahova az átlagkeresetűek is gond nélkül eljuthatnak. Ma már a költséghatékonyság miatt elterjedt a batyus bál, ahol mindenki azt fogyaszt, amit visz. A farsang sok közösségben nem csupán a szórakozásról, hanem a rászorulók megsegítéséről is szól. Főként az egyházak, a segélyszervezetek, alapítványok tartanak jótékonykodással egybekötött bált.
Az ajkaiak is szeretnek farsangolni. Angermayer Judit muzeológustól megtudtuk, hogy kizárólag az ajkaiakra jellemző farsangi szokás nem ismert. A Csingervölgyért Egyesület kétszer is farsangol. Míg délután a gyerekeket hívják, akik beöltöznek, bemutatják jelmezüket, majd mindenki ajándékot kap, azt követően a tagok által készített fánkkal vendégelik meg őket. Este kezdődik a felnőttek hajnalig tartó batyus bálja. Minden évben többen érkeznek saját készítésű jelmezben – mondta el Gerencsér Hilda elnök.
A Nosztalgia Nyugdíjas Klub tagjai ezekben a hetekben is a gasztronómiai hagyományokat őrzik és mutatják be. Szimeiszter Imréné és csapata szalagos fánkot, farsangi fánkot, rózsafánkot süt. A farsangi időszakban kocsonyafőzést is tartanak.
A gyermekközösségeknek (iskolák, óvodák növendékeinek) jelmezes bált szerveznek, ők többnyire a kölcsönzőből választanak maskarát, a kedvenc mesefilmhős örök sláger, akárcsak az állatos jelmez.
Igazi csemege, ahova még vidékről is érkeznek, az ajkarendekiek sváb bálja, ahol a helyi nemzetiségi iskola diákjai adnak elő sváb táncokat, majd sváb zenekar húzza a talpalávalót hajnalig. A farsangi bálokban a hagyományos fánk mellett disznótorost is gyakran fogyasztanak.
Leave a Reply