Talán nincs a városban olyan család, ahonnan a generációk során ne jártak volna gyerekek a gimnázium valamely tagozatára. Horváth István első igazgató álma immáron 67 éve indítja útjára a végzősöket a nagy életbe. Ő már nem élhette meg, amikor 1961-ben nevet adtak az intézménynek, amelyet a kripton izzólámpa technológiájának a kidolgozójáról Bródy Imréről neveztek el.
A gyár, amely a kriptongázt (kezdetekben krypton írásmódot használták) előállította 1937-től 1944-ig működött Ajka-csingervölgyben és a világon az első volt. Igen, a világ első kriptongyára! Talán napjainkban is kevesen tudnak Bródy Imréről Magyarországon. Újpest, Ózd és Ajka kivétel lehet, hiszen ezeken a településeken gimnáziumot neveztek el róla.
A fizikus nevét viselő ajkai középiskola sokat tesz annak érdekében, hogy ne menjen a feledés homályába a Bródy által feltalált legtökéletesebb kriptongázzal töltött izzólámpa és kifejlesztője. Már az 1965/66-os tanévben pályázatot írtak ki a diákok számára. A feladat az volt, hogy minél több információt gyűjtsenek az iskola névadójáról, annak életéről, munkásságáról. A hatvanas években – internet nem lévén – nagy feladat elé állították a diákokat. (Napjainkban számos weboldal foglalkozik a témával, így akit érdekel, az könnyen hozzájuthat.)
Erre a pályázatra nyújtotta be dolgozatát Szücs László IV/C és Faragó Éva III/F osztályos tanuló. Akkor ők a kutató munkájuk elismeréseként elnyerték az első díjat. Most 54 év után elővették az asztalfiók mélyén lévő kéziratot, leporolták és közzétették Győr Sándor, az ajkai bányászat egyik emblematikus személye, lokálpatrióta közreműködésével. Kapott a kiadványból az önkormányzat, a gimnázium, a Csingervölgyért Egyesület, a művelődési ház, a könyvtár és az Ajkai Helytörténeti Klub.
A 28 oldalas füzetet aktualizálták és Az Ajkai Kryptongyártól Bródy Imréig címmel sokszorosították. Örömmel tették mindezt, hiszen fiatalságukat városunkban töltötték és sokat jelent számukra a város és annak első gimnáziuma, ahonnan elindultak.
A dolgozatban olvasható a kriptonlámpa fejlesztésének a technológiája, az Egyesült Izzó (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.) kutatólaboratóriumában végzett kísérletek, ahol a lámpa belsejében lezajló fizikai-kémiai folyamatokat elemezve, jutott el Bródy Imre a nemesgázokhoz és közöttük a kriptonhoz, és e gáz nagyipari előállításához. Vajon hogyan lehet a legolcsóbban a legtöbb fényhez jutni? Több közreműködőt említenek a szerzők, de talán nem tévedünk, ha Aschner Lipót gyártulajdonos nevét emeljük ki, aki nagy szerepet vállalt Ajka iparosodásában.
A gyár történetéről az üzem egykori dolgozója, Kovács László a következőket nyilatkozta a dolgozat szerzőinek: „A gyárat 1935-36-ban az Egyesült Izzó Rt., a Linde A. G., az I.G. Farben Industrie A. G. és a Sec. An. Air Lignide vállalatokkal együttműködve építette fel.
A gyár épülete az akkor még kis helységnek számító, de rohamosan iparosodó faluban, az akkor már régóta termelő szénbányák tövében állott.
A létesítmény, amely az Egyesült Izzó partnerüzeme volt, Aschner Lipót tulajdonát képezte. Az üzem alig húsz embert foglalkoztatott Mats László üzemvezető vezetésével. A kryptongázt a levegőből vonták ki, palackozták és cseppfolyós állapotban az Izzóba szállították. Rengeteg levegőt, óránként mintegy 21000 m3 –t használtak fel. Így 24 óra alatt 3-4 kg kryptont nyertek. A levegő szennyeződése miatt sok kisebb robbanás történt az üzemben.”
Sajnos a háború közbeszólt, így hét év működés után 1944-ben leállt a kripton termelése.
Bródy élete is tragikus véget ért, hiszen családját a zsidó származása miatt elhurcolták – neki, ugyan mentessége volt a tudományos munkássága lévén – követte őket és 1944 év végén Mühldorfban halt meg a náci koncentrációs táborban egy betegség következtében.
Szülővárosában, Gyulán emléktáblával emlékeznek meg róla (1891-ben született). Ajkán és Újpesten utca viseli a nevét. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság 1950-ben Bródy Imre-díjat alapított. Első kitüntetett Nagy Elemér Állami Díjas fizikus, aki a következő szavakkal vette át az elismerést: „Ezen első díjkiosztó ünnepség gyújtsa fel az emlékezés mécsét Bródy Imre jeltelen sírján, és lelkesítse a magyar fizikusokat, az Ő szellemében további eredményekre.” Napjaink utolsó kitüntetettje 2019-ben Szipőcs Róbert villamosmérnök, lézerfizikus, aki bőrgyógyászati diagnosztika területén ért el rendkívüli eredményt, amelyre ezen a területen száz éve nem volt példa. Látható, hogy vannak méltó követők a fizikai tudományok területén, Magyarországon.
Ajkán évente fizikaversenyt rendeznek a tudósra emlékezve. Minden év májusában pedig a diák önkormányzat által szervezett Bródy nap keretében őrzik a nagy fizikus szellemi hagyatékát. Megkoszorúzzák az iskola udvarán álló mellszobrát. Sőt megalapították a Bródy-díjat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok számára, akik minden tanévben kitűnő tanulmányi eredményt érnek el és kitűnőre érettségiznek, azok biztos várományosai a díjnak.
Most itt Mindenszentek és Halottak napja idején emlékezzünk a nagy tudósra, akinek lámpása reméljük még sokáig fog világítani és mutatja az utat mindannyiunk számára.
A kripton a levegő 1/900000-ed részét alkotja (pontosan: 0,000114%-a), ami azt jelenti, hogy 1000 liter levegőből 1,1 ml kripton állítható elő. A levegő hűtésekor -150 Celsius-fokon a kripton folyékonnyá válik, amit szobahőmérsékletre visszamelegítve már tiszta kriptonként izzólámpákba töltenek. A kriptonnal töltött izzó Bródy Imre találmánya, gyártása a TUNGSRAM-nál (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt márkaneve–szerk.) kezdődött el. A kripton fluorral alkotott vegyületét alkalmazzák lézeres tisztítási eljárásokban. Reklám- és dekorációs célokra szolgáló neoncső töltésére is használatos. A kripton-töltésű neoncső tört fehér fényt bocsát ki. (Wikipédia)
Leave a Reply