Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy egy EU-s direktíva szerint 2024-től fenntarthatósági jelentést kell írni a hazai vállalatoknak bizonyos szempontok szerint.
A jelentés előzménye, hogy az ENSZ tagállamai által, 2015-ben aláírt 17 fenntartható fejlődési célhoz (SDG Sustainable Development Goals) kapcsolódóan az Európai Unió külön célokat is kitűzött: 2030-ig az üvegházhatású gáz kibocsátás 55%-kal való csökkentése, 2050-ig a klímasemlegesség elérése. Ezek megvalósítása érdekében jelentős változásra van szükség, mely a vállalatok működését is érinti.
A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive/taxonómiai rendelet) jelentés kapcsán, Varga Mihály pénzügyminiszter által 2022.11.24-én szignózott dokumentumból kiderül, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos javaslat célja a vállalkozások minél szélesebb körének bevonása a fenntarthatósági beszámolásba, válaszul a pénzügyi kimutatások felhasználóinak a fenntarthatósággal kapcsolatos, növekvő információigényre. A CSRD javaslat ezért a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások mellett valamennyi nagyvállalkozásnak is előírja, hogy fenntarthatósági beszámolót készítsenek.
Mérföldkőnek számít a hazai törvényhozásban A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló, Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes által 2023. 11. 14-én benyújtott törvényjavaslat, mely az uniós direktívákkal összhangban áll. Célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálható legyen, támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól.
A törvényjavaslat olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyeknél a következő három érték közül bármelyik kettő meghaladta az itt megjelölt határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.
A jogszabály külön kitér a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő” nagyvállalatokra, a sima nagyvállalatokra, emellett a „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő” kis- és középvállalatokra is, illetve a bankokra, biztosítókra és a tőzsdén jegyzett társaságokra.
A tervezet szerint a miniszter ellátja az ESG-kötelezettségekből adódó szakmai irányítást, felügyeli a vállalkozások szemléletformálását, felkészítését célzó támogatási programokat. Koordinálja a kis- és középvállalkozások ESG fenntarthatósági felkészítését, az ehhez kapcsolt támogatásokat, feladata lesz továbbá az ESG tanácsadói képzések szervezése, az oktatási intézmények képzése.
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. – szerk.)
Mivel a nagyvállalatok a középvállalatokkal együttműködésben tevékenykednek, ezért az új szabályozás az összes vállalatot, gazdasági szereplőt, önkormányzatot érinti majd közvetlenül, vagy közvetve:
- Ahogy növekednek a nagyvállalatok kötelezettségei, úgy kell ehhez a KKV-knak is alkalmazkodniuk, tehát a nagyobb vállalatok elvárásokat támasztanak a beszállítóikkal szemben.
- A bankok hitelnyújtáskor fenntarthatósági szűrőket alkalmazhatnak, és előnyben részesítik a zöld beruházásokat.
- A befektetők számára is egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági szempontok, ezért ők is nyomást fejtenek ki, valamint minden tőzsdére lépő vállalat számára kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni.
- Az EU-s pályázati pontozásban előnyben részesülnek a fenntartható beruházások (pl. energiahatékonyság). A támogatási keretrendszer is átalakul, vagyis a szennyező tevékenységekre egyre nehezebben érhető el pályázati forrás.
VB
Leave a Reply