A Bánki Donát Intézményegység Európa Napot szervezett április 4-én, mint az Európa Parlament Nagykövet Iskolája. Érdekes és gyakorlatias előadásokat hallhattak a tanulók az Európai Unió munkájáról, a közelgő választásról, illetve összemérhették tudásukat a témával kapcsolatos vetélkedőkön.
Csizmazia Csaba intézményegység-vezető és Senior Nagykövet nyitotta meg a programot. Köszöntőjében elmondta, hogy először szervezték meg a rendezvényt, hiszen az iskola tavaly szeptemberben csatlakozott az Európai Parlament Nagyköveti Iskolája programhoz. Úgynevezett Európa pontot nyitottak az intézményben, emellett több vetélkedőn is részt vettek.
Az Európa Nap azt a célt szolgálta, hogy a diákok minél többet tudjanak meg az unió működéséről, illetve arról, hogy a középiskolásoknak milyen előnyökkel jár az EU tagság. Így megfelelő tudással és kellő információkkal felvértezve adhatják majd le szavazataikat, formálva ezzel saját jövőjüket.
1979 óta folyamatosan csökken a választásokon való részvétel.
Csitei Tímea, a Veszprém megyei Europe Direct Iroda munkatársának interaktív, tájékoztató előadásában az Európai Parlamentről (továbbiakban: EP) és a 2019. évi európai választásokról beszélt „27 ország 1 választás” címmel a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyam tanulóinak.
Alapvető információ, hogy ötévente tartják az Európa parlamenti választásokat, ami idén esedékes, ezért márciusban megkezdődött a politikai kampány. Az előzményekről annyit mindenképpen tudni kell, hogy múlt év őszén az európai pártok úgynevezett csúcsjelölteket állítottak – ők azok a személyek, akik versengenek az Európa Bizottság vezetői pozícióiért. Áprilisban és májusban különböző fórumokon a jelöltek elmondják, hogy milyen jövőt képzelnek el az Európai Uniónak, az állampolgárok pedig szimpátia alapján szavazhatunk rájuk. Nyáron feláll majd az új parlament, ősszel a bizottság elnökét választják meg, ezután pedig az uniós biztosokat.
Jelenleg 751 képviselő van az EP-ben, de ezt a számot le fogják csökkenteni 705-re. Összetétele 28 ország képviselőiből és nyolc pártból áll. Három székhelyen üléseznek: Brüsszelben, Luxemburgban és Strasbourgban – mindegyik helyszínen más jellegű munka zajlik.
1979 óta tartanak közvetlen választásokat, tehát azóta van beleszólásunk abba, hogy kik képviseljen bennünket. A felmérések szerint a legutóbbi szavazáson (2014) a magyarországi részvétel nagyon alacsonynak mondható, mindössze 28,97%-os volt. Ez azt jelenti, hogy hazánkban a választásra jogosultak egyharmada sem élt választójogával. Pedig minél többen szavazunk, annál demokratikusabb eredményt kapunk, tehát annál demokratikusabb EU-nk lesz. Emellett kiállhatunk az uniós értékek mellett, véleményt nyilváníthatunk, de azt is kifejezhetjük, ha elégedetlenek vagyunk. Érdemes olyan jelöltre szavazni, aki szimpatikus jövőképet vázol föl számunkra – javasolta az előadó, aki néhány érdekes információt is megosztott a hallgatósággal. Tudjuk, hogy május 23-26 között lesznek a választások, amin egyes országok polgárainak kötelező a részvétel, ellenkező esetben büntetésnek néz elébe a „delikvens” – ilyen például Bulgária, Belgium, Görögország, Luxemburg. A legtöbb országban 18 év a korhatár, de van ahol ez 25 év. Néhány országban nem lehet szavazni külföldről – országunkban ennek nincs akadálya, de az a feltétele, hogy határidőre be kell jelenteni ezt a szándékot az illetékes nagykövetségen.
A beszámolóban praktikus információk is elhangzottak, amelyeket érdemes tudni. A nagykorúságon túl az a polgár szavazhat, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, különösen a szavazati jogától. Ezt megteheti május 26-án reggel hattól este hét óráig. Április végéig mindenki megkapja az értesítőjét a lakcímére, hogy melyik szavazókörzetbe tartozik. Amennyiben máshol szeretne szavazni, azt legkésőbb május 22-ig jeleznie kell. Abban az esetben, ha külföldön szeretne szavazni az érintett, azt az illetékes nagykövetségen kell jeleznie legkésőbb május 17-ig. Regisztráció nem szükséges a szavazáshoz, mert automatikusan névjegyzékbe kerül mindenki azáltal, hogy megkapta a levelet. Ellenben különösen fontos, hogy érvényes személyi igazolvány és lakcímkártya elengedhetetlen feltétele. Egymás helyett természetesen nem szavazhatunk. Szintén lényeges, hogy addig nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket, amíg az utolsó tagországban le nem zárult a szavazás. (Ez idén Olaszországban lesz.)
A választókerületek tekintetében Magyarország egy választókerületnek számít, tehát mindegy, hogy hol, melyik városban járulunk az urnákhoz, ugyanazon párt ugyanazon jelöltjére fogunk tudni szavazni. Április 19-ig össze kell gyűjteniük a pártoknak legalább 20 ezer ajánlást, hogy részt vehessenek és jelölteket állíthassanak a választásokra. Viszont akkor tudnak mandátumot szerezni, ha a Magyarországon leadott összes érvényes szavazatnak legalább 5%-át megszerzik. Így választjuk meg tehát a magyar képviselőket.
Az EU-ban az is fontos, hogy arányos legyen a választás, ami azt jelenti, hogy az adott párt által megszerzett szavazatok száma arányos legyen a párt által delegált képviselők számával. Magyarországon zárt listás a szavazás. Ez azt jelenti, hogy a pártok előre meghatározzák a parlamentbe való bekerülés sorrendjét, amin később már nem lehet változtatni.
Végül arra tért ki a szakember, hogy mi az, amit az EU-nak köszönhetünk.
Az unió létrejöttének egyik fő célja az volt, hogy tartós békét teremtsen Európában. A másik fontos tényező a szabad mozgás. Lehetőségünk van arra, hogy bármelyik tagországban tanuljunk, dolgozzunk, vagy akár eltöltsük a nyugdíjas éveinket, ugyanazokat a fogyasztói jogokat élvezzük – ez mind az egységes piacnak köszönhető. Az előadó hangsúlyozta az ifjúságot érintő programok előnyeit. Példaként említette az Erasmus programot, ami lehetővé teszi, hogy külföldre utazhassunk különböző céllal: akár tanulni vagy önkéntes munkát végezni. Olyan előnyökre tehetünk szert, amit itthon nem tudnánk megszerezni, a nyelvtudás mellett megismerhetjük más országok kultúráját, nyitottabbak leszünk, másképpen látjuk a világot. A Discover EU program szintén a középiskolásokat érinti: az a fiatal, aki már elmúlt 18 éves, de még nem töltötte be a 19-et, ingyenes nemzetközi vonatjegyre pályázhat és akár négy EU tagországot is beutazhat. A digitális fejlődés kapcsán is több lehetőségről tájékoztatta hallgatóságát az uniós szakember, emellett kiemelte a környezetvédelem fontosságát. (Jóváhagyták például a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szabályozást, amelynek értelmében 2021-től betiltják több egyszer használatos műanyag termék árusítását, illetve új szabályokat vezettek be a hulladék újrahasznosításáról.)
A fentebb említett alacsony választási hajlandóság okát kutatni kezdték és kimutatták a különböző felmérésekből, hogy gyakran banális okokból nem vesznek részt az emberek a szavazáson – szakadó esőben például nem szívesen mozdulnak ki az állampolgárok még a választás „kedvéért” sem. Elgondolkodtató az is, hogy a britek többsége, amikor megszavazta a kilépést, nem volt tisztában azzal, hogy ez a döntésük mivel fog járni – ezért is csúsztak ki a határidőből, mert egyszerűen nem tudnak megegyezni az EU-val kapcsolatban.
A szakember arra is figyelmeztetett, hogy minden szavazati joggal rendelkező állampolgár menjen el szavazni, hiszen olyan változások előtt állunk, ami nem csupán a mi életünkre, hanem a gyermekeink, az unokáink életére is erősen kihatnak majd.
A bemutatót követően ajándékcsomagokat sorsoltak ki a gyerekek között, akik az előadással kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszoltak. Ezután flashmobra várták őket az iskola udvarára: amint meghallották a tűzjelző csengetést – ami meglepetésszerűen történt – rögtön kiáramlottak a termekből és elözönlötték az udvart, hogy színes papírokkal a kezükben uniós zászlót formáljanak. Majd az aulában folytatódott a különleges nap, ahol az angol és német nyelvi verseny győzteseit jutalmazta a Nyelvi Munkaközösség.
Végül tematikus termeket indítottak a 9-11. évfolyam tanulóinak. A tinédzserek betekintést nyerhettek a német-osztrák és az angol-ír kultúrába, emellett beszámolókat hallhattak többek között az európai uniós és a magyar jogról.
Leave a Reply