Hidak, amelyek összekötnek tereket, embereket

A kiállítás rejtelmeibe Padné Szabó Mária avatta be a megnyitón megjelenteket

Vonalakból építünk címmel nyitotta meg Padné Szabó Mária kisgrafika gyűjtő az építészet témakörében összegyűjtött lapjaiból álló kiállítást a Városi Múzeumban május 18-án.

A megnyitóban elmondta, hogy az építés minden életkorban jelen van, a kisgyermekek is építenek homokvárakat, de azok rövid ideig maradnak meg. A nagyobbak LEGO-t használnak, azok már megmaradhatnak bizonyos ideig. Az ifjak felépítik magukat, terveket szőnek, célokat tűznek ki.

– Szerencsés vagyok, mert a terveim többsége megvalósul – fogalmazta meg Padné Szabó Mária. – A magánéletben és a munkámban is megtaláltam a nekem való elfoglaltságot. Kisebb és nagyobb gyermekek tudását építettem, miközben én magam is sokat tanultam tőlük. A történelem az egyik legátfogóbb tudomány, szerepel benne tér, idő, gazdasági fejlődés, a különböző társadalmi csoportok folyamatos küzdelme. Jó esetben elismerik egymás eredményeit, de tanulnak egymás hibáiból is. Jó lenne, ha azt is megértenék a tanítványok, hogy a politikát is mi alakítjuk, ha ahhoz elég okosak és bátrak vagyunk.

Minden kornak megvan a maga sajátos kultúrája, amely az adott korszak embereinek szellemi fejlettségét mutatja. A kultúra sokrétű, oda tartozik például a viselkedéskultúra, a szobrászat, az építészet, a zene, a színház, a tánc. Mindenki műveli valamelyiket, tanítja, vagy tanulja.

– Én a gyűjtők közé tartozom – fogalmazta meg a kisgrafikák tulajdonosa megnyitó beszédében. – Egyenes és ívelt vonalak művészi elrendezésével készült grafikákat kapok művészektől, és azokat néha elcserélem másokkal. Olyanokat, amelyek alkotója a vonalak hosszával, vastagságával, kitöltöttségével, egyenletességének mértékével, egymáshoz való viszonyával olyan rajzokat készít, amivel tartalmat, mondanivalót fejez ki, ezzel pedig gondolatokat ébreszt a szemlélőben.

– Valószínű, hogy már az ősember is épített valamit, ha nem talált barlangot, de az ő munkái még nem maradtak fenn, mert nem tudott tartós anyagokat használni.  A későbbi korokból már maradtak fenn egyiptomi piramisok, görög és római középületek, magyar várak, különleges templomok, amelyeket később átépítettek.

A kiállításon külön tabló mutatja be a templomokat, a kolostorokat, a várakat, a magyar kisvárosokat, épületbelsőket, néhány munkahelyet, borospincéket, a népi építészetet, irodalommal kapcsolatos helyszíneket, Ürmös Péter grafikusművész alkotásain pedig külföldi városok jelennek meg.

Padné Szabó Mária kedvencei a hidak, amelyek összekötik a folyók két partját, áthidalnak tereket, embereket, gondolatokat, érzéseket.

– Azért szeretem a hidakat, mert lehetőséget adnak arra, hogy elérjek olyan helyeket, amiket nélkülük nehéz lenne. Nézhetek rajta vagy róla előre vagy hátra, le vagy föl, jobbra és balra, mindig más perspektíva áll előttem. Dönthetek útközben arról, hogy tovább haladok, vagy visszafordulok.

A kiállítás elején két egyedi nagygrafikát láthat az érdeklődő. Ezek Kapolcsi Kovács Csaba tollrajzai, amelyek mintegy összefoglalják a kiállítás munkáit, fogalomkörét.

Padné Szabó Mária köszönetet mondott gyűjtőtársainak, barátainak, a múzeum munkatársainak, akik segítettek a kiállítás létrejöttében. Az anyag június közepéig látogatható.

A megnyitón Papp Ferenc működött közre gitáron.

(ta)

Fotó: Gyarmati

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply