Jubileumi szentmisét tart Márfi Gyula érsek és Bakos Frigyes plébános a csingeri lV. Boldog Károly Király kápolna felszentelésének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember negyedikén, vasárnap 16 órakor.
A jeles évforduló alkalmából újabb képekkel gyarapszik a kápolna. A szentmise keretében áldják meg a Farkas Tibor, Bódén élő művész által készített alkotásokat. A kápolna felépítésével régi vágya teljesült a csingeri hívő közösségnek.
Tíz évvel ezelőtt, július kilencedikén szentelte fel Márfi Gyula veszprémi érsek a kápolnát. A 800 lakosú bányásztelepülés központjában, egy dombon áll a kápolna, amelyben minden vasárnap van mise. A kápolnában, amelynek szellemi atyja és építtetője Tomor Sándor bódéi, tósoki és csingeri plébános volt, áll egy Károly király-ereklye is. Tomor atya találkozott Mindszenty Józseffel még az emigrációban, Károlyt már akkor mind a ketten szent életű királyként tisztelték. A templom elnevezése innen ered. Az építkezést a szerényen élő Tomor atya évtizedek alatt összespórolt pénzéből kezdték meg, és ehhez társult a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma eredményes pályázata, az ajkai önkormányzat támogatása, a hívek támogatása, a Csingervölgyért Egyesület tagjainak a munkája. A Lohrmann Mária építész tervei alapján készült kápolna építését a csingeri Bercsényi szakközépiskola szakoktatói és diákjai vállalták. A főoltárképet Fülöp Lajos festőművész, az ólomüveg ablakokat Tóth Erzsébet üvegfestő készítette. A festett ablakokon II. János Pál pápa, Teréz anya, Mindszenty József hercegprímás érsek, Kaszap István, Apor Vilmos püspök, Salkaházi Sára szociális nővér, Bódi Mária Magdolna és Brenner János vértanú pap mellképe látható. A csingeri hívek is adományoztak, ajtót, ablakokat, padokat készíttettek. Mindegyiken ott látható egy táblán a felajánló neve.
A kápolna megépítése után azok az idősek is tudták közösségben gyakorolni a hitüket, akik a rendszeres Ajkára utazást már nem tudták vállalni. Csingerben, annak ellenére, hogy a bányászok nagy többsége hívő volt, korábban nem épült templom. Az istentiszteletet az egykori iskola egyik termében tartották. A hívők nemcsak egy kápolnával gazdagodtak, hanem egy összetartó közösséggel is.
(ta)
Leave a Reply