Ahhoz, hogy megértsük a mozgáskorlátozottak körében a rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban részesülők helyzetét, egy 2012-es jogszabályváltozást kell figyelembe vennünk. Ekkor az ellátásban részesülőknek a törvény kötelező komplex felülvizsgálatot írt elő, melynek következtében több százezer érintettnél fizikai állapotuk javulását állapították meg, ennek következtében csökkent a számukra megítélt havi járandóság.
A szakmai szervezetek már ekkor jelezték, hogy ezeknek az embereknek az egészségi állapotában tényleges pozitív változás nem következett be, az állapotjavulás véleményezésére kizárólag a minősítési rendszer, illetve a jogi szabályozás változása miatt került sor. Így aztán egy peres eljárás kapcsán a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult, kérte annak megállapítását, hogy a jogszabály rendelkezései nemzetközi egyezménybe ütköznek. Az Alkotmánybíróság felszólította a jogalkotó Országgyűlést, hogy alkossa meg azokat a szabályokat, melyek összefüggést mutatnak az ellátottak korábbi járandóságával, és élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével. Ennek 2019. március 31-ig kellett volna megtörténnie.
Azonban a kormány csak idén, tehát két évvel később nyújtotta be törvényjavaslatát, mely továbbra sem tartalmazza az állapotjavulás és állapotvizsgálat szakmai részleteit. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) aggályosnak tartja a több éves késlekedés után az érdekvédelemmel való előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslatot, melyben a magyar kormány lényegében a jogérvényesítésről és ezáltal az ellátásról való lemondást várja a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása miatt károsult emberektől. Ugyanis a javaslat egyik opciója szerint egyszeri 500 ezer forint mértékű kompenzáció illeti meg azokat az ellátásban részesülőket, akik a 2012-es jogszabályváltozást követő felülvizsgálat miatt a korábbi rokkantsági nyugdíjukhoz képest csökkentett összegű ellátást kapnak, azonban csak abban az esetben, ha a jövőben nem kérik felülvizsgálatukat és nincs további igényük az ellátásukkal kapcsolatban. Aki nem kér a méltatlan kompenzációból, arra újabb felülvizsgálat vár, amit annak érdekében kérhet, hogy bizonyítható legyen, esetében nem következett be állapotjavulás, ami a korábbi ellátása indokolatlan csökkentéséhez vezetett. A felülvizsgálat megindításához 2022. június 30-ig külön kérelmet kell benyújtania, amely alapján a hatóság 2023. június 30-ig végzi el az állapotvizsgálatot, ami további két év várakozást jelent az ellátásuk rendezésében bizakodók számára.
Mesterházy Zsolt, a Mozgássérültek Aktív Egyesületének irodavezetője és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökségi tagja arról tájékoztatott bennünket, hogy a jelenlegi megkésett törvényjavaslat továbbra sem ad megoldást a kialakult helyzetre, és még két évvel elodázza az érintettek számára, hogy helyzetük rendeződjön. Az országos szövetség folyamatosan figyelemmel kíséri a törvényalkotók munkáját, és biztosítja őket a szakmai segítségnyújtásról. Ezt kellene a legmesszebbmenőkig alkalmazniuk a jogalkotóknak.” Amennyiben újabb felülvizsgálat, esetleges peres eljárás szerint érvényesíthető csak visszamenőlegesen a kompenzáció, az emberek az egyszeri juttatást fogják választani, az ötszázezer forint pedig elvesz minden további lehetőséget azoktól, akik több millió forintra lennének jogosultak”.
Hegedűs Józsefné, a Mozgássérültek Veszprém Megyei Egyesületének elnöke is aggályosnak tartja a jelenlegi helyzetet, hiszen rokkantsági járadékra az jogosult, akinek legalább 70 százalékos egészségkárosodása van, ami 25 éves kora előtt keletkezett, többnyire azért, mert sérülten jött a világra. A rokkantsági ellátás az egészségkárosodás fokától függően állapítható meg hat kategóriában azoknak, akiknek korábban hosszabb ideig volt biztosított jogviszonyuk. A rehabilitációs ellátás feltételezi az illető állapotának javulását, ezért maximum három évig adható. „Hatalmasak lehetnek a különbségek, és a korábbi 2012-es jogszabályváltozással sokan maradtak ellátás nélkül, vagy jelentősen csökkent a járandóságuk összege. Ez akár milliós összegeket jelenthet, de vajon hozzájutnak-e a károsultak?”- fogalmazta meg kétségeit.
A későbbiekben is figyelemmel kísérjük a történéseket, hiszen Ajkán is sokakat érint a kérdés, és remélhetőleg mihamarabb beszámolhatunk az érdemi párbeszédről a kormány és a szakmai szervezetek között.
V.H.A.
Leave a Reply