Megvédené Ajka az építészeti örökségét
Első olvasatban tárgyalta az önkormányzat képviselő-testülete a város építészeti örökségének védelméről szóló rendeletet a február 25-i ülésen.
Az új rendelet, kihasználva a jogszabály adta lehetőségeket, a város területén a fontosabb építészeti emlékek védelmét szeretné biztosítani. A szakemberek bevonásával elkészített tervezet több mint hetven egyedi védelemre javasolt épület, számos településkép-védelmi terület, utcakép-védelmi terület, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület és több mint negyven egyházi emlék, közkút, köztéri képzőművészeti alkotás védelembe helyezését javasolja. Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelettervezetet egy több éven át tartó részletes értékkataszter elkészítése előzte meg, amely minden védendő épületről egy-egy kidolgozott adatlapot és fotódokumentációt tartalmaz. Az egyedi védelemre javasolt épületek között szép számban találunk míves, a bakonyi tájra jellemző népi építészeti hagyományokat őrző lakóépületet, polgári lakóépületeket, és nagyobb társasházakat is. A lakóépületeken túl természetesen jelentős egyházi és ipari épületek is a védelemre javasolt épületek közé kerültek. Az egyedi épületek védelme biztosítani tudja a karakteres, meghatározó objektumok méltó fenntartását, megőrzését.
A területivédelem-kategóriák egy kicsit másról szólnak, itt a beépítések karaktere, az épületek tömege, zöldfelületi rendszerek védelme esetén biztosítható az építészeti értékek megőrzése.
A harmadik nagy egység az építészeti örökség védelmében a közterületeinken megtalálható egyházi és világi képzőművészeti alkotások köre, például kőkeresztek, szobrok, emlékművek.
Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet pontosan meghatározza a védelembe vétel eljárását – természetesen a megszüntetését is – és meghatározza ez egyes védelmi kategóriák esetében a sajátos előírásokat.
A helyi védelemi rendelet megalkotása számos előnnyel jár. A legfontosabb eredmény, hogy a város életében meghatározó építészeti örökség hosszú távon fenntarthatóvá válik, ez mellett az ingatlantulajdonosok a védelem eredményeként több helyen pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra.
Természetesen az építészeti örökség megőrzése első sorban az érintett tulajdonosok kötelessége, de szükséges az önkormányzat szerepvállalása is. A rendelettervezet utalást tartalmaz arra, hogy a képviselő-testület külön szabályozni fogja az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
A rendelettervezet és a mellékletként összeállított helyi védelem alá kerülő épületek, területek, alkotások és emlékek jegyzékének tervezett elfogadását a Városszépítő Egyesület vezetősége egyhangúlag támogatta.
A testületi ülésen az anyagot összeállító szakembergárdát Koszorú Lajos építész képviselte.
Az építészeti örökség védelméről szóló rendelettervezethez szorosan kapcsolódott a második napirendi pont: a településkép szabályozásáról szóló rendelettervezet.
A megváltozott jogszabály szerint a településkép védelme és megfelelő formálása érdekében az építési engedélyezési eljárás során előzetes véleményezési jogkört kap a polgármester, aki az építési engedélyekhez nem kötött építési munkák esetében is véleményezheti a fejlesztéseket. Az erre vonatkozó helyi rendelettervezet meghatározza a véleményezési és bejelentési eljárás alá vont építési tevékenységek körét és az érintett területet. A területelhatárolásnál az elsődleges szempont az volt, hogy az építészeti értékek mellett a kiemelt városi területek, fő közlekedési utak térsége kapjon hangsúlyt a véleményezési és bejelentési eljárás során. A rendelettervezet harmadik része a helyrehozatali kötelezettségről szól, amely a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre és a helyi védelem alatt álló területeken lévő, leromlott állapotú építményekre vonatkozik. A kötelezettség teljesítése érdekében az önkormányzat támogatást nyújthat az érintett ingatlan tulajdonosának. Abban az esetben azonban, ha nem tesz eleget a rendeletben előírt bejelenési kötelezettségének, vagy a polgármester által előírt településképi kötelezettségnek, bírsággal sújtható az ingatlan tulajdonosa.
A magántulajdon és a közérdek ilyen módon összefonódik a két új rendelettervezetben, amelyekkel Pákai Péter, a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság elnöke szerint több ciklust átölelő folyamatos munkát és tevékenységet kell az önkormányzatnak meghatároznia.
A rendeletek részletes kidolgozása a közeljövő feladata lesz, a rendelettervezetek lakossági véleményezése még hátra van.
Az ellenzék mindkét rendelettervezet megszavazásánál tartózkodott.
Táncsics Tamás, a KDNP ajkai elnöke bizonyos kérdésekben elkésettnek tarja a rendelettervezeteket, hiszen voltak Ajkán olyan épületek, például a Nirnsee-kastély, amit most örömmel újítana fel az önkormányzat, azonban erre már nincs lehetőség.
Az ülés napirendjén szerepelt még a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotása, egy fogorvosi alapellátásra kötött megállapodás, a polgármester és az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya, továbbá pótbefizetés elrendelése a Kristályfürdő Kft. részére. Mindezen kívül döntés született a közterületek elnevezésére vonatkozó törvényességi felhívásról, az Ajka Sport 2005 Kft. társasági szerződésének módosításáról, az „Ajka Városért” Alapítvány valamint az „Ajkai Kistérségért” Közalapítvány alapító okiratának módosításáról, továbbá egy testvérvárosi csereüdültetési pályázat benyújtásáról is. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tisztségviselőinek munkabér-megállapításáról zárt ülésen határoztak a képviselők.
zsge
Leave a Reply