Sajnos nagyon kevés ismerettel rendelkezünk a felszíni vizeink és a szennyvíz kapcsolatáról. Ajka esetében az elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Széles-víz. A Széles-víz a Tornába tartó Csigere patak mellékága.
A Torna pataktól a Dunáig
A Torna patak a Marcal legjelentősebb mellékvize. Hossza 50,8 km, útja során 15 települést érint. Vízgyűjtő területe 498 km2. A Torna patak a Rókalyuk-árok nevű területen ered, majd a Csalános-tető tömbjét kerüli meg. A Töredék-árokból érkező Vámos-patak felvétele után eléri Ajka belterületét és innentől a torkolatig szabályozott a meder. A patak a hegyeket délről kerüli meg. Ezen a vidéken csatlakozik a Tornához a Kab-hegy irányából érkező Csinger-patak, és a Padragi-víz. Kolontáron keresztül Devecserbe jut, majd Veszprémgalsa után torkollik a Tornába a legjelentősebb mellékvize a Kígyós-patak.
A Torna patak Karakónál egyesül a Marcal vizével, amely a Rába jobb oldali mellékvize. A Rába Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb hazai mellékfolyója.
A felszíni vizeink védelme kulcsfontosságú!
A Torna patak, az eredettől a torkolatig tartó útja során meghatározza és befolyásolja a környezetét, ahogy a környezet negatív változásai is a patak vizének minőségét. 2010-ben az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása miatt a patak katasztrófa által érintett szakaszainak egész élővilága kipusztult. A Rábán és a Mosoni-Dunán keresztül elérte a Duna főágát is a vörösiszap-szennyeződés. Látható tehát, hogy a Torna patak védelme, vízminősége a Duna szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.
Az erdő-folyó kapcsolata elválaszthatatlan, az erdei rétegfolyások védelme fontos. A Torna patak eredésénél a mészkövet miocén-kori kavicsréteg borítja, így a csapadékvíz nem szivárog le a karsztvizekbe, hanem a kavicstakaró mélyebb szintjein rétegforrásokban jelenik meg. Ezek a kis források általában csekély vizűek, ahogy a Torna két forráságának eredete is. Az északi Öreghálás irányából érkezik, a keleti ág a Hermán dombvonulata irányából folydogál, kb. 1 km után egyesülnek. Mindkét ág természetes, szivárgó forrásból indul.
A patakmeder megújulása fő prioritás!
Az ajkai térség évi átlagos csapadékmennyisége 660 milliméter, mely az országos átlag fölött van. 2014-ben és 2018-ban a Torna-patak a belterületi szakaszon több ízben kilépett medréből, elöntve Ajka városát, valamint jelentősen túlterhelte a csapadékcsatorna és az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna rendszert is. Ez utóbbi jelenség miatt jelentős károk keletkeztek a szennyvíztisztító telep működésében is, ezért a városvezetés fő prioritásai közé tartozik a meder fejlesztésével kapcsolatos feladatok.
Ajka a „körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság” fejlesztéseinek előkészítéséhez kapcsolódóan nyert el támogatást annak érdekében, hogy a Torna-patak ökológiai revitalizációja, természetalapú megoldásokon nyugvó, kék és zöld infrastruktúra-fejlesztési tervezési feladatai elindulhassanak. –szerk
Az ajkai szennyvíz útja
Ajkán a szennyvízcsatornával való ellátottság 95%-os. A csatornahálózat hossza közel 32.000 méter. A szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása 12 000 m3 /nap. Az elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Széles-víz, amely állandó vízhozammal rendelkező patak. Átlagban napi 5300 köbméter tisztított kommunális szennyvíz folyik a Széles-vízbe, ami meghaladja annak összesített vízhozamát, ezért a vízminőség alakulása és az élővilág létfeltételei a szennyvíztisztító működésétől függ, tehát a felszíni vizeink védelme érdekében fontos szempont a szennyvíz összetétele!
Önmagunkra való odafigyeléssel is tehetünk azért, hogy a szennyvíz elvezető rendszert, a szennyvíztisztítót, ezáltal a környezetünket is minél kisebb terhelésnek tegyük ki. Fontos megérteni, miért használjunk a lehető legkevesebb vegyszert tisztálkodásaink során, valamint azt, miért nem szabad a WC-be ételmaradékot, olajat és egyéb, a környezetet terhelő anyagot dobni, ugyanis nem mindegy, milyen tisztítási folyamaton megy keresztül a szennyvíz és mennyire terheljük a környezetünket.
VB
Leave a Reply