Szabadtéri kortárs művészeti kiállítás nyílt fémszobrokból október 2-án az Agórán. Az Iparművészet jelene és jövője című CLLD projekt keretében a vizuális művészetet igyekeztek közelebb vinni a nézőkhöz, a befogadókhoz, akik maguk is aktív részesei lehettek az alkotás folyamatának. Szobrászművészek, grafikusok, festők és lelkes amatőrök elképzelései öltöttek formát, majd látványos műalkotássá váltak a nap végére.
Plazmavágó, flex és hegesztő gépek zaja vonzotta a járókelőket szombaton az Agórára. Hatalmas kalodákból válogatták a vashulladékot, majd egymáshoz illesztették először csak próbaképpen a különböző darabokat az alkotók. Az arra járók hatalmas káoszt érzékelhettek a földön heverő rozsdás vasdarabok láttán, és csak a hegesztőpajzsokkal eltakart arcú résztvevőket láthatták, akik vágtak, políroztak, aztán egy-egy összeillesztett darabot egymáshoz hegesztettek.
Az Ajkai Grafikai Műhely tagjainak már a pénteki napon megkezdődött a munka, a MÉH-telepen válogatták a fémhulladékot, hogy a beolvasztásra szánt egykori használati tárgyakból, rozsdás maradékokból létrehozzanak valami újat, valami látványosat másnap.
Csabai Tibor lelkesen magyarázta a nap közben érkező látogatóknak, hogy az alkotásokban mindig valami evidenciát keresünk, valami ismerős látványt, amit hozzá tudunk kötni a meglévő tapasztalatunkhoz. Ezért hangzik el olyan gyakran az a kérdés, hogy mit ábrázol az alkotás, vagy mi inspirálta az alkotót? Megjelenhetnek gondolatok, érzelmek, vagy csak meglát valami ismerőset az alkotni vágyó az egyes darabokban, és összeilleszti. A néző pedig meglátja benne azt, amit látni szeretne.
Amíg izzottak a hegesztők, a művészet aprólékosabb folyamatiba is beleláthattak a nézelődők. A linómetszés rejtelmeibe Baranyai Ferenc grafikus avatta be az érdeklődőket, aki akarta ott helyben el is készíthette a maga munkáját, de sokakat inkább az eljárás részletei érdekeltek. Hogyan kerül fel a festék a metszett anyagra, nyomtatás után mi látszik majd a papíron?
Késő délutánra kezdett átalakulni a tér, új atmoszférát lehetett érzékelni. Körvonalazódott egy táncoló balerina, megjelent egy arc, sokak szerint inkább szív, és számtalan izgalmas kisplasztika kezdett alakot ölteni.
Dienes Attila szobrászművész maga köré gyűjtött fémdarabjai egy hatalmas alakot formáló köztéri alkotássá kezdtek átlényegülni. A művészek mellett több amatőr alkotó is fémbe álmodta az elképzelését, Kató Balázs színész elégedett volt az alkotásával, valószínűleg a jövőben ebben a művészeti ágban is jeleskedni fog.
Lugossy László, Dienes Attila, Németh Gyula, Csabai Tibor és Antal Malvina szobrászművészek segítették az alkotás folyamatát, a nap végére tíz szobrot tekinthettek meg az érdeklődők, amit színes világítással tettek még izgalmasabbá. Néhány látogató nagyon érdekesnek találta a folyamatot, elmondásuk szerint sokkal közelebb kerültek a vizuális művészethez, vagy mert maguk is részesei voltak a folyamatnak, vagy mert érzékelték, hogy a semmiből hogyan lesz valamilyen érzelmet vagy gondolatot kiváltó, szerethető alkotás.
Az Iparművészet jelene és jövője című projekt négy workshopból álló rendezvénysorozat, melynek egyik állomása volt a közösségi fémszobrászat. Az év végéig további műhelymunkák keretében ismerkedhetnek majd a résztvevők az üveg építészetben és képzőművészetben betöltött szerepével. A home-design tecnikák keretében hallhatnak majd az üvegből készült használati tárgyak tervezésének folyamatáról, a bútorok művészi újrahasznosításáról, és a kreatív ipar egyre népszerűbbé váló termékeinek tervezéséről és népszerűsítéséről. Egy workshop erejéig foglalkoznak majd a közterek kultúraközvetítő lehetőségeivel is
A TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01831 azonosítószámú projektet az Ajkai Grafikai Műhely valósítja meg.
VA.
Leave a Reply