A hűvös és borongós őszi esték egyik leghasznosabb elfoglaltsága lehet, ha egy izgalmas krimi, vagy romantikus regény társaságában elvonulunk a zajos világtól. „Bekuckózhatunk” puha takarónk ölelésébe, ráadásként segítségül hívhatunk akár egy csésze forró teát, esetleg kakaót, miközben elmerülünk olvasnivalónkban. Hasonló alkalmakhoz kínál elsősorban kortárs francia köteteket az ajkai olvasóklub, amelynek tagjai október 13-án, a Bogáncs gyermekkönyvtárban szervezték meg soron következő találkozójukat.
Elsőként célszerű tisztázni néhány fogalmat, vagyis: francia irodalom alatt francia emberek által francia nyelven vagy Franciaország más nyelvein, nyelvjárásain írt irodalmat értjük. A más országokban franciául írt irodalmat frankofón irodalomnak hívják. A francia nyelv a latinból származik.
Napjainkban a francia oktatásban a prózára, a költészetre és a színházra is nagy hangsúlyt helyeznek. Az állam jelentősen támogatja az irodalmi munkákat, az irodalmi díjak kiemelt hírnek számítanak, a Francia Akadémia és a Francia Intézet összefogja az ország legfontosabb nyelvi és művészeti intézeteit, a francia televízió pedig írókról és költőkről készít és vetít filmeket, amire meglehetősen nagy az igény.
Az irodalom a francia embereket mélyen foglalkoztatja, ami rendkívül sokszínű: szinte “olvastatja” magát, miközben komoly, nehéz témákat is boncolgat.
A mai francia írók közül Jean Echenoz könyveit többen olvashatták, mivel magyarra elég sok művet lefordítottak. A rendkívül rövid című „Egy év” például egy hajléktalanságig lecsúszó úrilány különös drámája, aminek legerősebb jelenetei a hajléktalan létet mutatják meg, egészen dermesztően.
A Nobel-díjas Patrick Modiano (akinek édesanyja félig magyar) figyelme két fő témára irányul: az egyik az önazonosság keresése, a káosz megértésének lehetetlensége és a társadalom változásainak kérdésköre. Másik fő témája a német megszállás. Jóllehet, mivel csak 1945-ben született, nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis szünet nélkül a szülei életének körberajzolására törekszik. Nem véletlen, hogy egy olyan népszerű szerző, mint David Foenkinos, többször is megidézi őt: az „Emlékek” főszereplője egy kezdő író, aki olyan nagy író szeretne lenni, mint Modiano.
Le Clézio művei már a Nobel-díja előtt ismertek voltak hazánkban, mivel a legtöbb könyvét lefordították. Gyermekként kezdte az írást. Hétéves volt, amikor megszületett az első könyve. Huszonhárom évesen vált híressé első regényével, amelyben egy perifériára szorult férfit ábrázol. Ez volt: „A jegyzőkönyv”, amelyet a Goncourt-díjra is jelöltek, 1963-ban pedig megkapta érte a Renaudot-díjat. Azóta mintegy 30 könyvet írt, többek között novellákat, regényeket, tanulmányokat. Fordított indián mitológia témában, emellett néhány gyerekkönyvnek is szerzője.
Franciaországban (és hazánkban) Andrei Makine, Foenkinos, Anna Gavalda a legnépszerűbbek. Mindhármuk könyvei olyanok, mint a francia filmek: nem feltétlenül adnak sokat, de szórakoztatóak, és felrázzák az olvasókban az életörömöt (ami nem csekély dolog).
Az utcai használtkönyv árusoknál, Párizsban, elég sok könyvét megtalálni Laurent Gaudé-nak, akitől csak a nagyon komor, nagyon fontos problémát – a bevándorlók helyzetét – megragadó könyve, az “Eldorado” jelent meg Magyarországon.
A népszerű könyvek közé sorolható Frédéric Beigbeder önéletrajzi, vallomásos regénye is, aminek címe egyszerűen csak ez: „Francia regény”.
Olivier Bourdeaut: „Merre jársz, Bojangles?” első és egyetlen alkotása egy olyan édesen keserű történet, amit nem lehet könnyek és meghatódottság nélkül végig olvasni. A család történetét egy kisfiú meséli el, aki gyakran téved el a hazugságok és igazságok kifürkészhetetlen útvesztőjében. Egyik napjuk sem unalmas, az édesanya ugyanis mindig arra kéri a fiát, hogy meséljen. Bármit, csak meséljen. És ha nem tud? Akkor találjon ki olyan történeteket, amitől a haja is égnek áll. Őrült, negédes és szívhez szóló – ezekkel a szavakkal tudnánk illetni leginkább ezt a kisregényt, ami akár egy este alatt kivégezhető.
Anna Gavalda: „Szerettem őt” – a francia írónő számos regénye közül ezt a kisregényt ajánljuk első olvasásra, amely egyébként nemzetközi szintű íróvá tette. A történet egy fiatal nőről és az apósáról szól. A nőt elhagyja a férje, gyermekével és apósával ezért vidékre utazik, némi nyugalom reményében. A regényt Tóth Krisztina fordította magyarra.
Krimi rajongóknak Guillaume Musso: „Central Park” – New Yorkban játszódó regényét ajánljuk – minden oldala izgalmakkal és fordulatokkal teli, már–már függőséget okoz.
Christelle Dabos – „A tél jegyesei” (Tükörjáró sorozat) – az írónő fantasy történetét azok is kézbe veszik, akik nem kifejezetten rajonganak ezért a műfajért. Anima lakói képesek a tárgyakkal kommunikálni, illetve ha valami eltörik, ujjaikkal képesek összeforrasztani. A vaskos regény főszereplője, Ophelie, ezen felül további különleges képességgel rendelkezik: briliáns ügyességgel tud tükrök között közlekedni. Egyszerű könyvmoly életet él, ami egy nap kérlelhetetlenül véget ér. Részletgazdagság, izgalom és cselszövés jellemzi a történetet, amely még további két kötetben folytatódik.
Marc Levy az egyik legtöbbet olvasott francia író. Első művét: „Ha igaz volna” címűt még a ’90-es években írta. A megjelenés előtt megvásárolta a megfilmesítés jogát Steven Spielberg, aki kasszasikert eredményező filmet forgatott belőle 2005-ben.
Michel Tournier 1967-ben elnyerte a Francia Akadémia irodalmi nagydíját a “Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke“ című regényéért, majd 1970-ben a legnevesebb francia díjat, a Goncourt-díjat is „A rémkirály” című könyvéért. Tournier ma már klasszikusnak számít, szerte a világban olvassák műveit. Regényes univerzuma, amelyet emberevő óriások, ogrék népesítenek be, a realizmus és a fantasztikum között helyezkedik el. Az ő eredeti előadásában a történelem, a mítoszok és a vallások új színezetet kaptak, amely hasznos volt az 1970-es évek irodalma számára.
Romain Gary (akit Émile Ajar néven is ismerünk) litvániai zsidó származású francia regényíró, filmrendező, második világháborús pilóta, fordító, diplomata. Több álnéven publikált, ez vezetett ahhoz is, hogy ő az egyetlen, akinek a Goncourt-díjat kétszer is odaítélték (ezt a francia irodalmi kitüntetést egy író csak egyszer kaphatja meg). Gary írta “A leghosszabb nap” forgatókönyvét is. Első regényét 1945-ben adták ki. Ezt termékeny írói pályafutása során még több mint harminc további regény, esszé és emlékirat követte.
Maurice Druon francia író, költő, politikus, a Francia Akadémia tagja volt. Első írásai 18 éves korában jelentek meg, ezután rendszeresen publikált különféle irodalmi folyóiratokban és szemlékben. 1948-ban Goncourt-díjat nyert “Finom famíliák“ című regényével, 1966-ban pedig a monacói Irodalmi Tanács tagja lett és Péter herceg-díjat kapott addigi munkásságáért. Magyarországon megjelent legismertebb történelmi regénysorozata „Az elátkozott királyok”.
Marguerite Duras francia írónő, forgatókönyvíró, filmrendező. Hősei többnyire az elszigeteltség, a magány ellenére is a közösséget kereső, szeretetre vágyó emberek. 1944-ben jelent meg első regénye, „A nyugodt élet” ezt követte a „Gát a Csendes-óceánon” Az 1954-ben napvilágot látott „Naphosszat a fákon”, amely 1966-ban magyarul is megjelent. Regényei mellett írt színdarabokat, illetve dramatizált is. A filmvilágban is rangot szerzett magának a “Szerelmem, Hirosima” (1959) című forgatókönyvével. Ez az alkotás ma már a francia új hullám klasszikus műve.
A francia irodalomból kihagyhatatlan Robert Merle, Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett képesítést angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban és három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó “Két nap az élet”-et, amely megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert, baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezéréről, Ahmed Ben Belláról. Világszerte elismertséget szerzett politikai-fantasztikus regényeivel, amelyekben kora politikai és társadalmi problémáit mutatta be sci-fi díszletekben; ezek közé tartozik az “Állati elmék”, a “Malevil“ vagy a “Védett férfiak“. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a “Francia história“, Magyarországon is az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.
André Schwarz-Bart egy könyvvel beírta a nevét a világirodalomba, ez a regény az “Igazak ivadéka“. A zsidó folklór egy elterjedt motívuma, a harminchat igaz ember legendája a könyv kiinduló ötlete. A regény egy ősi zsidó család, az “igazak” utolsó leszármazottjának a története a hitleri Németországban és a megszállt Franciaországban a második világháború idején. Az „igazak” kiválasztottak, tiszták és bölcsek, de nem tudnak róla. Csak egy megszenvedett élet során jönnek rá erre. A könyv a legrangosabb francia irodalmi díjat is elnyerte (Goncourt-díj, 1959). A regény magyarul is megjelent.
Jorge Semprún francia nyelven alkotó spanyol író, politikus. A spanyol polgárháború elől a család Franciaországba emigrált. A német megszállás idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta. A buchenwaldi koncentrációs táborba került. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, “A nagy utazás“.
Leave a Reply