Megint statuáltunk

Alig maradt le a képzeletbeli dobogóról és így előkelő, az ország negyedik legjobban eladósodott vármegyei kórházaként szerepel egy hivatalos összesítésben a veszprémi Csolnoky Ferenc kórház, ami cseppet sem megnyugtató még az ajkaiak számára sem. (A Magyar Imre Kórház ugyanezen a listán a 45. a 89-ből.) Mivel vannak olyan hírek, hogy lassan, de biztosan folyik a megyében található kórházak gazdasági és szervezeti integrálásának folyamata a vármegyei kórház érdekeltségébe, talán elkezdhetünk aggódni is kissé. Persze, nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.

Hiszen nem olyan régen született meg a döntés egy országos egészségügyi laboratóriumi hálózat létrehozásáról, amiről néhány napja tudhatjuk – na lám -, hogy a ráköltött, mintegy egymilliárd forint ellenére füstbe ment terv marad.

Hétköznapi halandó persze nehezen birkózik meg a levegőben röpködő milliárdokkal, így azt sem érzékelhetjük, hogy a földgáz átlagon felül fogyasztott mennyiségéért fizetett különadó elegendő lesz-e arra, hogy repteret vásárolhasson a kormány (nem mintha ezzel egy nyereséges vállalkozásba kezdhetne), de a Vodafone veszteséges részének felvásárlása sem azt a célt szolgálta, hogy emelje a mobilszolgáltatás színvonalát (sőt…!), hanem a hazai vállalkozások (újkori oligarcha réteg) helyzetbe hozását. Döbbenetes hír, hogy a kormány által megjelölt földgáz átlagfogyasztás valójában nem 1700, hanem 2400 köbméter – apró tévedés – és az így „fölös mennyiségben” beszedett ezermilliárdokból bőven „fussa” az MVM rongyos háromszáz milliárdjára, amivel hozzá kell járulnia az átmenetileg Ferihegyen üzemelő felcsúti nemzetközi repülőtér megvételéhez.

Mindenesetre a jelek szerint már van az a pénz, ami már odafent is kiverheti a biztosítékot. Ezért bocsáthatták el az Országos Kórházi-Főigazgatóság fejét, és szinte egész menedzsmentjét, hogy legyen kire ujjal mutogatni. Mert (Pelikán József gátőr lánya is kiderítette a Tanú című filmben, hogy: a lényeg a statuáláson van.)

Arra már Ujhelyi István EP parlamenti képviselő hívta fel a figyelmünket, hogy ugyancsak a volt „okfő”, Jenei Zoltán volt az, aki hivatalba lépése másnapján úgy szórt ki 3 milliárdot az egészségügyi büdzséből, hogy még Rózsa Sándor is nagyot csettintett volna, ha megéri. Ugyancsak Ujhelyi hoz fel szinte cáfolhatatlan bizonyítékot arra, hogy az ablakon kirepülő milliárdok valahol a Lendvai utca egyik villájának udvarán érhettek földet, de ennek bizonyítása a szájzárban szenvedő hivatalos szervek gyógyulása nélkül szinte lehetetlen feladat volna. Csak reménykedhetünk, hogy a talált milliárdokat majd orvoslásra, illetve orvosságra költik el.

Illetve, kívánjuk is.

Lékó Sándor

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply