Hónapok óta folytak a munkák a csékúti Hősök Kertjében, hogy kellő nagyrabecsüléssel tisztelegjenek a falu lakói az I. világháború csékúti áldozatai előtt, a Nagy háború befejezésének centenáriumi ünnepsége keretében, az Ajka 60 eseménysorozat részeként.
A Csékúti Baráti Kör a Bányász Kulturális Egyesülettel karöltve az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázatát elnyerve támogatásban részesültek az emlékmű és emlékhely felújításához. Az újraavatási ünnepséget április 28-án tartották számos meghívott, falubeli és elszármazott részvételével.
A tapolcai Honvéd Kultúrtörténeti Egyesület díszőrsége mellett Varga György helytörténet kutató, az esemény főszervezője üdvözölte a megjelenteket, közöttük a honvédség képviseletében megjelent illusztris vendégeket. Visszatekintett az 1934-ben avatott emlékhely évtizedeken át tartó viszontagságaira. Majd köszönetet mondott minden jelenlegi közreműködőnek, akik hozzájárultak a felújítás megvalósításához mind anyagilag, mind tevőlegesen. Az önrészt biztosító 44 csékúti és elszármazott mellett külön kiemelte a Bányász Kulturális Egyesület részéről Oravecz Edit munkáját és Puskás Károly képviselő szerteágazó segítségét. Köszöntője végén megható perceknek lehettek tanúi az ünneplők, hiszen a főszervező visszaemlékezett Varga György néptanítóra, leventeoktatóra, aki a nehéz időkben tanította betűvetésre a csékúti gyerekeket generációról generációra. A fennmaradt fotók bizonyítják, hogy ezen az emlékhelyen rendszeresen megemlékezéseket tartottak. – A tanító úr biztosan nagyon büszke lenne, arra is, ha láthatná, hogy a fényképek készítésének idején született kisfia 75 év után megszervezte és levezeti ezt az ünnepséget- ezen gondolatok jegyében fejezte be visszaemlékező köszöntőjét Varga György, a tanító fia.
Az újraavatáson Hangodi László történész, főmuzeológus ünnepi beszédében megemlékezett a 26 csékúti hősi halottról – személy szerint -, akik megjárták az orosz, majd az olasz frontot. Hősiesen, életüket feláldozva harcoltak szeretett hazájukért. Szomorú, hogy a falu lakosságának a lélekszámához viszonyítva sokan voltak, akik ezt a nagy áldozatot meghozták. (A hamarosan megjelenő könyvben részletesen lehet róluk olvasni.)
Az emlékművet és vele együtt az újjávarázsolt 26 kopjafát Gazdag Miklós és Erdélyi Tibor leplezte le. Mindketten helyi gyökerekkel rendelkeznek, és családi kapcsolatok kötik őket a hősi halottakhoz.
A Csékúton lévő felekezetek nevében Kovács Viktor evangélikus tisztelendő, Simon János katolikus plébános és Antal György református tiszteletes szentelte újra és áldotta meg az emlékhelyet. Szervezetek, közösségek,- közöttük a Honvédelmi Minisztérium – nevében számos koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán. Majd Rózsavölgyi Lászlóné tanárnő felolvasta a 26 hősi halott nevét, a családtagok pedig egy-egy szál rózsával rótták le tiszteletüket halottjaik kopjafájánál. Ahol már nem leltek fel hozzátartozót, ott az iskola diákjai helyezték el a megemlékezés virágait. Az ünnepségen Kaszás Erika egy 1915-ben írt verset szavalt. A Magyar Honvédség Légierő Zenekara Veszprémből tette ünnepélyessé az újraavatás felemelő pillanatait.
A falu közepén lévő kert ezentúl méltóképpen örökíti meg a hősi halottak emlékét. Mindezt a jelenlegi falu abban a hitben tette, hogy mindig lesz egy lámpás, aki nem hagyja a feledés homályába veszni Csékút hős áldozatainak emlékét.
Cs.B.É.
Leave a Reply