A vegán életmóddal barátkozóknak is hasznos lehet a Gyógyító ételek, gyógyító gondolatok című előadássorozat, mely március 3-án a depresszió megelőzéséről és ehhez kapcsolódóan a tofuból készíthető ételekről, párolt zöldségekről és a hagyományostól eltérő hozzátevőkből összeállított főzelékekről szólt.
Szabó Attila korábban már jelentkezett hasonló témakörrel. Ekkor az idegrendszert erősítő tápanyagokat ismertette. Ehhez szorosan kapcsolódik a depresszió, mint hangulatzavar, melyre sajnos mi magyarok hajlamosak vagyunk. Számos kutatás és vizsgálat támasztja alá, hogy világszerte is egyre nagyobb számban van jelen ez a mentális betegség. Jogosan merülhet fel a kérdés: hogyan lehetséges ez, hiszen egyre nagyobb a jólét? Mitől vagyunk mégis szomorúak, elkeseredettek, letargikusak és motiválatlanok? Miért nem tudunk örülni, mosolyogni és nevetni? Miért gondolunk annyit a múltunkban történt szomorú eseményekre és miért nem látjuk boldognak a jövőt? És végül miért nem hisszük el, hogy van ebből kiút? Hogyan mozduljunk ki ebből a kilátástalan helyzetből és legfőképpen hogyan előzzük meg, hogy ne is jussunk el idáig?
Számtalan kérdés, bizonytalanság merülhet fel ezzel kapcsolatban. Az előadók több lehetőséget is felvázoltak, kapaszkodót adva ezzel az érintettek, illetve az érdeklődők kezébe. (Érdekes megfigyelés: bár a depresszióban érintettek száma magas, a korábbiakhoz képest mégis viszonylag kevesen jöttek el az előadásra. Igaz, ők érdeklődve hallgatták, többen jegyzeteltek, illetve visszajeleztek az előadóknak.)
Kísérletek bizonyítják, hogy a boldogság érzetünket nem a körülmények és nem a gazdasági helyzet dönti el, hanem az életszemléletünk. A depresszív alkatú emberre jellemző az élethez való pesszimista hozzáállás. Az optimista beállítottságú ember ezzel szemben célokat tűz ki maga elé, amiket igyekszik elérni, tervei vannak a jövőre nézve és nem gondolkodik előre a problémákon.
Idegrendszerünk állapotát nagymértékben befolyásolják a külső körülmények: a feszültség, a mindennapos stressz, a túlterheltség. A belső tényezők is nagyon fontosak. Ami jelenleg aktuális és több értelemben talán a „leghangosabb” az a szomszéd országban dúló háború. Megdöbbenve szemléljük és szorongunk miatta. Mivel lehet ezeket a káros hatásokat csökkenteni?
Nagyon fontos szabály, hogy a problémák helyett a megoldásokkal foglalkozzunk. Gyógyító hatású, ha valamit teszünk. Adott esetben odamegyünk segíteni, ahol szükség van rá és abban segítünk, amiben kérik.
Az emberi kapcsolatoknak szintén nagy jelentőséget tulajdonított az előadó. A bátorító, elismerő közösség, a szeretet és a barátság lényegesek. Eközben ne feledkezzünk meg a nevetésről, keressük a vidámságra, a köszönetre és a hálára irányuló gondolatokat az életünkben. Ha észrevesszük, hogy valaki magányos, próbálkozzunk barátkozni vele. Ha van valaki, akinek elmondhatja a gondjait, az már fél gyógyulás.
A fiziológiai hátteret is érdemes megvizsgálnunk: ha nincs elég idegrendszert tápláló hormon szerotonin, dopamin, oxitocin, endorfin vagy melatonin az agyunkban, az bizony problémát jelent. Fontos olyan ételeket fogyasztanunk, melyek emelik ezen anyagok szintjét. Ezzel kapcsolatban Horváth Sándorné (Pötyi) kiemelte a változatosan elkészíthető tofut. Helyettesíthetjük vele a húst, a sajtot és a túrót, készíthetünk belőle pástétomot, túrógombócot, de megtölthetjük vele a buktát vagy a palacsintát is.
A B12-vitamin szedése is nagyon fontos, különösen a középkorúak esetében. Ismert az is, hogy az Omega-3 zsírsav az idegrendszer fontos összetevője: ezért fogyasszunk naponta egy evőkanál lenmagolajat, vagy tegyünk lenmagot az ételünkbe. A hüvelyesek fogyasztása kifejezetten ajánlatos. A főzelékek készítésénél a hagymát olaj helyett vízben pároljuk, rizsliszttel sűrítsük. A párolt zöldségek pedig változatosabbá, egészségesebbé tehetik a burgonyából vagy rizsből készült köreteket.
Az előadássorozat a testmozgás lényeges elemeinek ismertetésével ér véget márciusban.
Leave a Reply