Az udinei Friuli Venezia Giulia Orchestra adott koncertet a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében október 27- én este, a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében. Az Észak -Olaszországból érkező szimfonikus zenekar dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter felkérésére érkezett hozzánk.
Ajka város zenei életében nagyon ritka alkalom, hogy egy teljes szimfonikus zenekar ad koncertet. Ezért is volt külön öröm a komolyzene kedvelőinek ez a hangverseny, amelyben az ötventagú, főként fiatalokból álló zenekar Roberta Lioy koncertmester és Paolo Paroni karmester irányításával egy emlékezetes estét és egy nagyszerű koncertélményt szerzett az ajkai közönségnek.
A zenekar 2019-ben alakult a Friuli-Venezia-Giulia régió megbízásából azzal a céllal, hogy munkalehetőséget teremtsen az ottani muzsikusoknak, és hogy minél szélesebb körben tegyék ismertté a zenét. Elsősorban természetesen klasszikus zenét játszanak, de a jazz és a pop felé is nyitottak. Olyan nemzetközileg elismert, híres művészekkel dolgoznak együtt, akik örömmel vesznek részt nagy szimfonikus zenekarral közös előadásokban.
Az együttes nagy sikerű ajkai hangversenyének első részében teljes egészében olasz darabok csendültek fel. Elsőként a híres operaszerző G. Rossini egy ismert és közkedvelt operájának, A tolvaj szarka című művéneknek nyitánya csendült fel, majd egy fiatal kortárs zeneszerző: Cristian Carrara: Vivaldi. In memoriam. című szimfonikus zenekarra írt darabja következett, ami egyfajta tisztelgés a nagy barokk muzsikus előtt. Ezt követően egy másik ismert Rossini opera: a Sevillai borbély nyitánya következett, majd a szünet után a koncert második részében Ludwig van Beethoven világhírű harmadik szimfóniájának remekbe szabott előadását élvezhette az ajkai közönség.
A zenekar művészeti vezetője Claudio Mansutti az olasz zene nagyszerűségét megemlítve hangsúlyozta: Olaszországban valójában mindenki énekel, folyton süt a nap, tehát magától értetődő a muzsika szeretete. Természetesen a háttérben jelen van egy hatalmas zenei kultúra hosszú történelme, amelyet meg kell próbálnunk fenntartani és mindenkihez eljuttatni. A zenekar repertoárján magyar zeneszerzők művei is szerepelnek, pl. Bartók Bélától több darabot is játszanak, a tavalyi évben Budapesti koncertjükön pedig Kálmán Imre legsikeresebb művét a Csárdáskirálynő című nagyoperettet tűzték műsorra. A zenei direktor hozzátette: a magyar közönség nagyon hozzáértő, figyelmes, lelkes, egyszóval jó közönség. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk, mert a mi tartományunk egyik városkája fogja betölteni 2025-ben a kulturális főváros szerepét, mint ahogy Veszprém ebben az évben. Azt gondolom, ennek a szerepnek a továbbadása nagyon fontos mind a zene, mind a közönség szempontjából, jó tudni, hogy ez a zene bejárja tartományainkat.
Udine városa közel fekszik a Szlovén és az Osztrák határhoz is. Így arra a kérdésre, hogy mi módon jelenik meg zenéjükben a „hármas határ” kultúrája, a következőt felelte a művészeti vezető: Nem egyszerű a válasz. Beethoven volt az, aki ledöntötte a korlátokat. Nemcsak azért szerettünk volna Beethoventől játszani, mert ő a legnagyobb zeneszerzők között foglal helyet Európában, hanem azért is, mert ő volt az, aki el akarta juttatni a zenét mindenkihez, a saját korában és azon túl is: a zenét megismertetni az egész néppel.
A határok átlépése, legyőzése érdekében gyakran játszunk szlovén vagy olasz zenét és azoknak az országoknak a zenéjét is, amelyekbe ellátogatunk. Ezzel az a célunk, hogy el tudjuk fogadni, megszokottnak érezni a különféle kultúrák jelenlétét. Azáltal, hogy megértjük más országok zenéjét hogyan kell eljátszanunk, jobban megértjük az adott országot is. Mindannyian Közép-Európa része vagyunk, a jelenlegi határok valaha egész máshol helyezkedtek el, de elmondhatjuk, hogy a zenénk hasonló.
NéNo
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply