Csókapityók? Földialma, tótrépa, jeruzsálemi articsóka, indiángyökér, indiánkrumpli, napgyökér, földi napraforgó, földi szarvasgomba?
Igen, ezek mind a csicsóka népnyelvi nevei. Kevés olyan élelmiszernövény akad amely annyi félreértés, félrehallás következtében oly sok névre tett volna szert, mint ez az Észak- és Közép-Amerikában őshonos, nálunk méltánytalanul mellőzött növény. Bár az utóbbi időben kezdik újra felfedezni, még mindig nem eléggé népszerű.
Kiskertekben csak ritkán lehet találkozni vele. Beszerzése sem könnyű ezért. Általában gazdáktól, termelői piacokon juthatunk hozzá a gumókhoz a legkönnyebben. Régen a népi táplálkozásban a szegények krumplija néven volt ismert, annak ellenére, hogy csak a megjelenése hasonlít a krumplihoz, biológiailag a fészkesvirágzatúak családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Elég igénytelen, mert a leggyengébb talajon is megterem. Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni.
A növény szára akár 3 méter magasra is megnő. A késői virágzás miatt a magok már nem tudnak kifejlődni, így magról nem lehet a csicsókát szaporítani. Gumója göcsörtös, hasonlít a gyömbérhez, ezért nehezen tisztítható. A gumókat októbertől folyamatosan szedhetjük, így fagymentes napokon, a tél folyamán is.
A csicsóka a diétába is beilleszthető, nem hizlal, sőt, segít optimalizálni a vércukorszintet, ezért nemcsak fogyókúrázóknak, hanem cukorbetegeknek is ajánlott. A csicsókát mégsem a tápértéke miatt tartják egészségesnek, hanem azért, mert a szénhidráttartalma nem keményítőből, hanem az egyik legegészségesebb rostból, az inulinból áll. Ebben különbözik a burgonyától. Az inulin egy olyan folyékony rost, amelyet a szervezet nem tud megemészteni, így a hasznos bélbaktériumok tápanyaga. Megerősíti az emésztőrendszert, és képes helyreállítani a sérült bélflórát, például antibiotikum-kezelés után. Egyetlen hátránya, hogy az inulin sokakat puffaszt, így először érdemes keveset enni belőle, hogy lássuk a szervezet reakcióját. Népi tapasztalok szerint, akik érzékenyek rá, azoknak ajánlott fogyasztás előtt citromos vizet inni, illetve étkezés után borsmenta teát fogyasztani.
A csicsókát ehetjük akár nyersen, salátákban, párolhatjuk, vagy akár meg is főzhetünk. Remek levesek, pürék készíthetők belőle. Aki még soha nem kóstolta, de kedveli az intenzív ízeket, az bátran kísérletezhet is vele. Mivel nagyon egyedi ízek rejlenek benne, karakteres fűszerekre nincs is szükség hozzá. Az egyetlen nehézséget a hámozása jelenti csak.
Csicsóka fasírthoz elég ha csak jól megsúroljuk egy kefével.
Hozzávalók: 50 dkg csicsóka, 2 db tojás, só, csipetnyi őrölt kömény, 1 marék zsemlemorzsa, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma és egy kiskanál pirospaprika.
Készítése: A megtisztított csicsókát lereszeljük, hozzáadjuk a tojásokat, a sót, az őrölt köményt és a zsemlemorzsát. A kockára vágott vöröshagymát kevés olajon megfonnyasztjuk majd hozzáadjuk a csicsókához a zúzott fokhagymával és a pirospaprikával együtt. Kis gombócokat formázunk belőle amit kissé lelapítva olajban világosbarnára sütünk. Jó étvágyat!
Leave a Reply