Ennek a márcziusnak az idusán szem nem maradhatott szárazon. Mindenki megtalálhatta a magának való üzenetet. A hagyományőrzők a hagyományost, a szokásos, unalomba fúló rendezvényeken, a harciasak a napi betevő hadüzenetet (vesszen Brüsszel!), a szebb jövőt akarók a reménységet (bontsuk le a NER-t!).
Szomorú kép, mégis reményt keltő.
Egy potrohos ember áll magányosan a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (nem áll már mögötte bizakodó polgárok sorfala, belépés csak regisztrációval, de mindenkinek coki!) és letűnőben lévő hatalma törmelékeit próbálja „katedrálissá” rendezni. Egykori győztes huszárrohamokat idéz (a TV-ben a Hadik képei peregnek) várfokról lófarkas zászlóval rohamozó törököt ránt a mélybe és Brüsszelt akarja bevenni! Noha ez csak egy metafora, de alul-kulturált híveinek legalább a fele biztosan szó szerint érti. A múzeum lépcsőjén álldogáló szerencsétlen magányos ember a békéről szónokol, de szemlátomást halvány fogalma sincs, hogy azt hogyan lehetne elérni Ukrajna térdere kényszerítése nélkül. Csak egy dologban biztos: az oroszoknak győznie kell! (Meg Trumpnak, meg az összes szélsőséges retrográd populistának, hogy szebb legyen a világ. Ha… ha…)
Beszédének első közvetlen hatásaként a hazatérőben lévő rendszerhívők tiltakozó európaiakat gyepálnak a sarkon és ki akarják csavarni a kezükből az uniós zászlót. Szerintük az aranycsillagos kék zászló lengetése provokáció, a híres (vagy hírhedt?) magyar szuverenitás elleni támadás. Közben az eurojobboldal epedve várja a brüsszeli támogatásokat. Talán nem látják mekkora a távolság alternatív valóságuk és a realitások között.
Néhány sarokkal és néhány órával később egy kinézetre is egészséges (tehát nem hájas) fiatal ember programot hirdet. Egy szebb jövőt, emberibb, európai országot ígér. Követeléseit pontokba szedi. Felsorolásukat üdvrivalgások szakítják meg. Beszél a romokban lévő igazságszolgáltatásról (csatlakozást ígér az Európai Ügyészséghez és a korrupt főügyész elzavarását) az egészségügy rendbetételét, a tanárok megbecsülését, magas szintű oktatást, mert az a jövő záloga. Védené az ifjúságot – különösképpen a nyálcsorgató pedofiloktól – és védené a környezetet a pénzéhes kommunistáktól, akik keletről (honnan máshonnan) özönlenek az országba.
Mindezt a nép között, a nép előtt. Tiszta szemmel és nyitott lélekkel. Nyoma sincs az odébb szónokló pohos zavaros tekintetének, apokalipszist idéző gondolatainak.
Új seprő jól seper! – hogy mi is gazdagítsuk a múzeum (tehát a régmúltat idéző intézmény) lépcsőjén elhangzott kiszólások gyűjteményét, aminek, ha csak a fele igaz lenne, Magyarország lenne a világ vezető nagyhatalma…
Itt az ideje a tavaszi nagytakarításnak. Kétségbe vonja ezt valaki?
Lékó Sándor
orbán-magyar
(Fotó: ASZ montázs az index.hu és a 444.hu képeiből)
Leave a Reply