Már a második március 15-ét ünnepeljük úgy, hogy csak lélekben emlékezünk meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
A járványveszély miatt rendezvényt tartani tilos. A 48-49-es emlékművek előtt, valamint a régi temetőben a négy honvéd sírnál virágok, koszorú jelzi, hogy az utódok fontosnak tartják az emlékezést, a főhajtást.
Egy kis csoport a szabályokat betartva, maszkban érkezett az óvárosi Kossuth-parkban a Kossuth szoborhoz március 12-én délelőtt. A Molnár Gábor Műhely Alapítvány fiataljainál és gondozóiknál régi hagyomány, hogy felkeresik az ünnep előtti utolsó munkanapon a szobrot. Előtte foglalkozásokon beszélgetnek az egykori cselekményekről, annak előzményeiről, a társadalomra gyakorolt hatásáról. Megbeszélik, kik voltak a szabadságharc szereplői, mik voltak a céljaik.
Pénteken délelőtt egy szál tulipánnal a kezükben sétáltak ki a Kossuth szoborhoz, közösen elszavalták a Nemzeti dalt, elénekelték a Kossuth Lajos azt üzente című dalt, azt követően elhelyezték a szobor előtt a virágot, majd fejet hajtottak a hősök emléke előtt.
Az önkormányzat nevében szintén pénteken a művelődési központ munkatársai helyezték el a koszorút a Kossuth szobornál majd a régi temetőben a négy honvéd sírnál.
Leave a Reply