Száz éve született a britek norvég származású, különc szereplőiről híres írója, Roald Dahl. Szeptember 13-át a világ számos országában “Roald Dahl Nap”-ként ünneplik, s habár nálunk nincs olyan nagy kultusza, mint hazájában, de azért sokan itthon is szeretik munkáit, amelyek különlegesen színes palettán sorakoznak.
Dahl összes gyermektörténetét egy kis kerti házikóban írta Great Missendenben, nem messze Londontól. Feleségével titkos jelzőrendszert alakítottak ki, egy kapcsoló segítségével jelezhettek egymásnak, s így az író zavartalanul alkothatott.
S hogy miért gondoljuk, hogy mindenki ismeri Roald Dahl-t, csak esetleg nem tud róla? Mert elképzelhető, hogy sokan nem is sejtik, hogy az ő világáért rajonganak akkor, ha szeretik például Charlie és a csokigyár, vagy Matilda, vagy éppen a nemrégiben Steven Spielberg által megfilmesített álomfújó barátságos óriás (eredeti címén: Szofi és a Habó) történetét.
Roald Dahl főleg fekete humorú novellák és bizarr gyermektörténetek szerzőjeként ismert, pedig ő írta a Csak kétszer élsz című James Bond-film forgatókönyvét is. Magyarul megjelent novelláskötete a Meghökkentő mesék 1. és 2. De például a hatvanas években a Playboy szerzője is volt.
Mindezeken felül Dahl novellái a filmeseket is megihlették: A négy szobában például Tarantino, az Egy ember délről című írását használta fel.
Roald Dahl vagy polihisztor volt, vagy csupán a számára izgalmas kalandként felfogott élete minden helyzetéből eredményt kovácsolt, üzenetet közvetített vagy éppen embereken segített. Élete ihlette több meséjét, s úszva az árral lett például a második világháborúban pilóta, később légiattasé-helyettes, s így alakult, hogy már egy orvosi találmánynak is névadója lett. Kisfia, Theo, ugyanis egy autóbalesetben koponyatörést szenvedett, s az író nem törődött bele rosszabbodó állapotába. Így a mérnök és feltaláló Stanley Wade-del és az idegsebész Kenneth Till-lel közösen kifejlesztettek egy új típusú szelepet, amely képes biztonságosan elvezetni a hidrokefál betegek koponyájában felgyűlő vizet. 1962-re fejlesztették ki az alig két centiméteres WDT-szelepet, amely majdnem háromezer gyerek állapotán segített világszerte.
Mégis a gyermekirodalmi terület vált hangsúlyossá az életében. Műveit 59 nyelvre fordították le, s világszerte több mint 200 millió példány kelt el belőlük.
Szülővárosában a hétvégén nagyszabású rendezvénnyel készültek, de az egész brit irodalom üdvözli munkásságát.
Nyirő Mária
Leave a Reply