Sri Chinmoy indiai filozófus egyszer úgy fogalmazott: Az emberiségnek békére van szüksége. De hol a béke? A szeretetben. S hol a szeretet? Az élet elfogadásában és az öntúlszárnyalásban. – A bölcsnek igaza lehet, ugyanis a jógázók is hasonlóan képzelik el a világ működését. Csuba Zita és férje Csuba József legalábbis biztosan.
A jóga a házaspár szerint nem más, mint egy komoly belső utazás egy relaxált állapotba, amelyhez a nem-bántáson keresztül vezet az út. A jóga tehát nem csupán egy sport vagy életstílus, hanem sokkal több annál. Tudatosság, ami fitté teszi az ember szellemét és testét egyaránt.
Kicsit talán misztikusnak tűnhet a leírás, de elég volt csak ránézni interjúalanyaimra és egyből érthetővé vált miről beszéltek. Találkozásunkkor mindkettőjükből sugárzott a harmónia, az elfogadás és a kiegyensúlyozottság, na és a vitalitás, pedig mindketten nyugdíjasok már. Zita hatvanhárom, József hatvannyolc éves, de korukat letagadhatnák.
A feleség hatha jógaoktató, ám magát „csupán beavatott tanítványnak tartja”, rendkívül alázatos, a férj pedig az egyik tanítványa. Közösen tartanak jóga-órákat hetente több alkalommal Ajkán is.
– Kicsit több mint tíz éve ismerkedtem meg a jógával közelebbről a három lányunk unszolásának engedve. A jógának csodálatos filozófiája van, végtelenül szelíd ez a himalájai tradíció, ezért rögtön beleszerettem. A keleti kultúra mindig is jelen volt az életünkben, mert az ottani gondolkodás, problémamegoldás szimpatikusnak tűnt a maga önzetlenségével. A családunk eleinte az agykontrollt sajátította el, hogy a lányok összpontosítani tudjanak a mindennapjaik során, majd jöttek a helyes légző gyakorlatok, de akkor még nem is sejtettem, hogy ezek mind a jóga részei, önkéntelenül használtuk őket – számolt be Zita a kezdetekről. A beszélgetés alatt többször is hangsúlyozta, hogy a jóga segítségével elért relaxált állapot akkor lehet teljes, ha élvezi az, aki csinálja.
Zita a Fekete-Vörösmarty iskola alsós tanítója volt, férje bányamérnökként dolgozott akkoriban, testük magukon hordozta a stressz jeleit és az évek súlyát. Hol ez fáj, hol az fájt mindkettőjüknek, ám az új életszemléletnek köszönhetően ez megváltozott.
– A jóga rakott össze bennünket. A benne lévő gyakorlatoknak, légzéstechnikáknak és nyújtásoknak köszönhetően nemcsak a testünk vált ismét rugalmasabbá, hanem az elménk is. Segítségével sikerült levetkőznünk az öreges gondolkodást és a rossz beidegződéseket, közben pedig rájöttünk, hogy a tisztelet milyen fontos. Önmagunk tisztelete, cselekedeteink tisztelete és egymás tisztelete, amivel nem ártunk semminek és senkinek. A nem-bántás a jóga alapelve, ami rendkívül tudatossá tette az életünket – fogalmazott József.
Kiszakadtak általa a világi problémákból, átalakult az énképük és a világról alkotott szemléletük, de megerősítette a kapcsolatukat is a jóga. Televíziót évek óta nem néznek már. A hírekről interneten és a rádióban tájékozódnak, de elsősorban csak azokat az információkat mérlegelik, amik befolyásolják a saját életüket, a felesleges adatdömpinget kizárják.
Zita kezdetben gyermekjógát oktatott, miközben saját magát is képezte. Kiemelte, hogy az főként módszertan volt, amivel elsősorban a gyermekek figyelmét kívánta összpontosítani, hogy segítse a fejlődésüket és a pozitív önértékelés kialakítását. Jelenleg hatha jógát tanít felnőtteknek, tudását azóta is folyamatosan fejleszti, több tanfolyamot is elvégzett, mesterektől tanult. Hat éven keresztül minden hétvégéjét kurzusokon töltötte, hogy tökéletesítse a testgyakorlatokat (asana), légző gyakorlatokat (pranayama), a relaxációt, a meditációt és a tisztító gyakorlatokat (kriyak), amit másoknak is átad.
– A jógatanáraimtól azt a feladatot kaptam, hogy vigyem el a jógát azokra a helyekre, ahol nem ismerik ezt a tradíciót. Ezt tartom a küldetésemnek. Hiszem, ha tisztelettel fordulok az emberek felé, ők is nyitottan állnak majd hozzám. A megnyílás és a beszélgetés fontos része az óráimnak, ez is oldja ugyanis a felgyülemlett stresszt és segít más nézőpontból látni a nehézségeket, de a csend és a meditálás jótékony hatásairól sem szabad elfelejtkezni, ami feltölti az elmét – fogalmazta meg Zita, aki szerint mindegy ki milyen korban kezdi el a jógázást, mindenképpen jótékony hatásokat fog tapasztalni saját magán.
– Önmagunkban megtalálunk mindent, amire valóban szükségünk van. Ismerjük meg az elménk és testünk működését, legyünk pozitívak és vonuljunk el saját magunkban. Ehhez a jóga egy nagyon jó lehetőség – vallja József és sorolni kezdi a jóga mentális hatásait, ami között az énkép realizálódása, a belső önfegyelem és a koncentrációs képességek javulása is tapasztalható. Elmondása alapján a jóga megnyugtat, türelemre, kitartásra, tisztánlátásra nevel és a légzés által rendszerezi a kavargó érzelmeket is.
A testre gyakorolt hatások következményeképpen erősíti az izomzatot és elindítja a spontán öngyógyító folyamatokat. A nyújtásoknak köszönhetően hajlékonyabbá teszi a testet. Növeli az emberi szervezet oxigénellátottságát és hozzájárul a testtudatosság kialakulásához, sőt nyitottabbá, elfogadóbbá teszi a művelőit, egészséges önbizalmat ad.
Zita és József étkezése is eltér az átlagtól. A jóga filozófiáját követve vegánok lettek, igyekeznek jó minőségű ételeket választani, amit maguk készítenek el. A pár vallja, hogy a cserepes növény szép ajándék, mert tovább él benne a természet. Kertjükben is rengeteg virág pompázik. Sokat utaznak. Jártak már Görögországban, Erdélyben, Indiában és Ausztráliában is. Egyik lányuk Spanyolországban él, őt is rendszeresen meglátogatják. A természet a lételemük, sok időt töltenek a szabadban, amit József festményeken örökít meg. A képeket pedig mindig ajándékba adják olyanoknak, akik fontosak a számukra.
Leave a Reply