Vadászpilóta előadása a kadétoknak

Cseporán Mihály nyugalmazott alezredes, Kalcsó Imre nyugalmazott alezredes, valamint Szőke Sándor nyugalmazott törzszászlós (Fotó: Gyarmati)

Megijedni sem volt ideje Cseporán  Mihály nyugalmazott alezredesnek, amikor MIG 23-as repülőgépével Ajka felett repülve villámcsapás érte 1990. április 20-án. A gyakorlott vadászpilóta, akit a képzés során a katapultálásra is kiképeztek, először élte át élesben ezt a szituációt. Az alezredes nem mindennapi történetéről a Veszprémi Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikumának honvéd kadét képzésében részt vevő diákjainak beszélt április 21-én.

Fotó: Gyarmati

Visszaemlékezésében elmondta, hogy a nap folyamán három feladatot hajtott végre. Már készülődött, hogy hazamegy, amikor szóltak neki, hogy ismét fel kell szállnia. A felhőkben egy láthatatlan célpontot kell felderítenie földi irányítással. Mire Ajka fölé ért, már sötétség és komoly felhősödés volt. A villámcsapást követően a  gép motorja leállt, azonnal kigyulladtak a veszélyt jelző sárga és piros lámpák. Azonnal felmérte, hogy az alacsony magasság miatt a motor újraindítására nincs lehetőség, katapultálnia kell. Annyi lélekjelenléte volt még, hogy a város sűrűn lakott része fölül Kolontár irányába kormányozta a gépet. A katapultkor lerepült a gép teteje, majd az ülés kirepült, ő pedig ejtőernyővel megkezdte a süllyedést. Ugrás után a rá ható erőtől a csigolyái meghúzódtak. A zagykazetták irányába kezdett esni. Az ejtőernyőt minimálisan lehetett irányítani, de hamar látta, nem oda fog érkezni. Nagyfeszültségű villanyvezeték felé közelített, de végül azt is kikerülte. Végre földet ért.

Fotó: Gyarmati

Közel volt a bódéi posta, ahova be is ment. Elmondta, mi történt vele, megkérte a dolgozót, hogy nincs nála pénz, de szeretne telefonálni Pápára a központba. Megengedték neki. A Szentkirályszabadjáról felszálló kutató-mentő helikopter 20 perc múlva a helyszínen volt. Az orvos megvizsgálta, kisebb csigolyaproblémákat állapított meg, ezért fél évig nem repülhetett.

Kérdésre válaszolva elmondta, soha nem jutott eszébe, hogy abbahagyja a repülést, sőt, alig várta, hogy visszatérhessen. Tudat alatt mindenkiben ott az érzés, hogy a levegőben bármi megtörténhet, de mindenki úgy áll hozzá, hogy neki semmi baja nem lesz. A vadászpilótáknak sok más mellett elhivatottság is szükséges.

A katapultálás idején már gyakorlott pilótának számított, 1200-1300 repült órával. Társai másnap elmentek a helyszínre, hogy összeszedjék a széthullott darabokat. Akkor derült ki, hogy a város szélén ért földet a tető és az ülés is. A tető egy udvarba csapódott, ahonnan előtte egy perccel ment be a házba a kint játszó két kisgyermek, a másik ház lakói végignézték, ahogyan az udvarukra zuhan a szék.

Soós Gyula alezredes, a Magyar Honvédség Katonai, Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság, 6. Hadkiegészítő és Toborzó Központ Parancsnoka az előadás végén köszönetet mondott a szervezőknek a meghívásért, és a diákoknak a figyelemért. Elmondta, hogy a Szent-Györgyiben van a legtöbb kadét az ország iskolái között.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply