Varázslatos utazáson vehettek részt azok, akik jegyet váltottak Rékasi Károly önálló estjére a magyarpolányi Pajtaszínházba szeptember 11-re.
Wass Albert életét követhették nyomon Amerikából írt levelei, versei és regényrészletek segítségével, melyben az imádott Erdélyéből menekülni kényszerülő, életének nagyobbik felét emigrációban élő író lelki és szellemi vívódásait, a megkapaszkodással járó gyötrelmeket jelenítette meg Rékasi Károly „Szerelmem, Erdély” címet viselő önálló estjén.
Wass Albert 1951-ben emigrál négy gyermekével Amerikába, felesége Siemers Éva Endre fiúkkal nem tart velük, Németországban marad. Az előadásban a feleségéhez írott és a Cikének nevezett Erdélyből ismert Éltető Marianne-hoz-valószínű élete szerelméhez- címzett levelek mellett Szeleczki Zita színművésznek küldött meleg hangú írások is előkerülnek a bőröndből.
A színésznőhöz írott levelekből kiderül – őt az író a legnagyobb idegenbe szakadt hazafinak tartotta –, hogy Szeleczky Zita a Wass Albert-versek nagy népszerűsítője lett saját emigrációjában. Mindezekből körvonalazódik mérhetetlen vágyódása Erdély után, minden szó azt a honvágyat jeleníti meg, mely átszövi az amerikai mindennapokat, ahol nem lehet hazára lelni. „Istenem, add hogy még egyszer haza menjek! Régi hegyeimen új bort szüreteljek! Fáj a bujdosás már. Csupa fáj az élet.Elvész idegenbenerdélyi cseléded.”-írja Dalol a honvágy című versében.A nemesi származása, sokszor hangsúlyozott magyarsága miatt száműzött regényíró, novellista, költő, politikus és közéleti személyiség kirekesztett, üldözött lett Európában, Románia első számú közellensége, háborús bűnösnek nyilvánították és fasizmussal vádolták. Amerikában különböző szervezeteken keresztül nyilvánosságra hozza az igazságot a Duna-menti országok történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági problémáiról. „Szívügyemnek tekintettem a Románia Szocialista Köztársaságban élő elnyomott kisebbségek helyzetének bemutatását. A velük szemben megnyilvánuló brutális bánásmódra világszerte felfigyeltek”-írja önéletrajzában.
A „Kedves Éva! Drága Cike!” alcímet viselő előadásban a levélrészleteket olyan klasszikusok egészítették ki, mint az Üzenet haza, a Hontalanság hitvallása ikonikus sorai. A háttérben a vetítővásznon megelevenedett az erdélyi táj, a hegyek és folyók által szabdalt, már csak emlékekben élő csodálatos otthon, az ott maradtak édes arca. Koltay Gábor Adjátok vissza a hegyeimet című nagy sikerű filmjének montázsaihangsúlyozták a lélek fájdalmát.
Az elhangzott szövegek hangulatát fokozó, vagy éppenséggel ellenpontozó zenei aláfestés Tóth Zoltán a Madách Színház hangtár-vezetője kiváló ízlését és kompozíciókészségét dícséri.
„Mindig más egy-egy előadás, gazdagodik, mélyül, ahogy halad előre az időben, és ezért tartottam fontosnak a film után az önálló est létrejöttét”- mondta Rékasi Károly. „Nagyon megérintett a film forgatásakor az író szellemisége, szerettem volna, ha ez folyamatosan jelen van életemben.”
Ezen az esten a nézőket is lebilincselte ez a szellemiség, és Rékasi Károly szuggesztív előadása. A végén maga Wass Albert is megszólalt egy felvételen, a mondanivaló ma is időszerű: „Ez a mai nemzedék, ez kapott ötvenévi agymosást. Néppé gyúrták a nemzetet! Az üzenetem az, hogy ébredjetek föl, magyarok, s legyetek újra nemzet, váljatok nemzetté! Ahol nem az a fontos, hogy ki mennyi pénzt hoz az országba, hanem hogy ki mennyi jót, szépet és hasznosat tud cselekedni a magyar közösségért.”
V.H.A.
Leave a Reply