Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) még augusztusban indította útjára „Vess, kutass, gyarapíts!” nevű kutatási programot az AgroFuturá-val szoros együttműködésben. Közel 150 lelkes önkéntessel együtt jómagam is jelentkeztem a programba, ahol 6 héten keresztül figyeltük palántáink növekedését.
Az ÖMKI hazánk egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézete. Azon dolgoznak már 2011 óta, hogy gyakorlati eredményekkel szolgáló kutatásokkal, hiteles tanácsadással, hatékony ismeretterjesztéssel Magyarországon is biztosítsák az ökológiai élelmiszer-termelés versenyképességét. A “Vess, kutass gyarapíts!” elnevezésű programjukban, arra voltak kíváncsiak, hogy az Agrofutura Klímafarmján készült lombkomposzt mennyire válik be az ország számos pontján a talajminőség javításban. Sajnos általánoságban elmondható, hogy a kiskertekben és a nagy mezőgazdasági területeken is a legtöbb talaj degradált, erősen lepusztult. Ez azt jelenti, hogy szerves anyagban szegény, tömörödött és mikrobiológiailag legyengült. Ahhoz, hogy a talaj önfenntartó tápanyag körforgását beindítsuk, pótolni kell az egészséges talajszerkezethez nélkülözhetetlen baktériumokat a talajokban.
Ennek egyik eszköze lehet a magas biológiai tartalmú humuszkomposzt. Minden kutatási programban résztvevő kapott egy zacskó lombkomposztot és hozzá vetőmagcsomagot. Mindenkinek tíz növénykét kellett felnevelnie: ötöt a saját szokásos palántaföldben, és ötöt a kapott lombkomposztban. A magvetés után a növények gondozásáról és az adatrögzítésről minden héten fényképes beszámolót kellett küldeni. A heti adatfelvételezés során a résztvevők visszajelzést adtak arról, hogyan növekednek a növényeik a két különböző közegben.
Az ÖMKI-sek a kísérlethez többfajta magot osztottak ki, így volt, aki tépősalátát, leveles kelt, bordáskelt vagy éppen karalábét nevelt. A magokat úgy választották ki, hogy a kísérlet végéhez érve a felnevelt palántákat őszre ki is lehessen ültetni a saját kertünkbe. Én bordáskel magot kaptam, amit a kért módon el is vetettem. Hogy könnyebb legyen az azonosítás a saját földkeverékembe vetett magot szögletes, míg a lombkomposztba vetettet kör alakú cserépbe szórtam. Szinte egyszerre kelt ki a 2-2 magonc a saját és a megfigyelt földben. Ez elég rossz aránynak mondható, hiszen 10 cserépből csupán 4 palántám lett. Viszont így nem lehet határozottan rámondani egyik földre sem, hogy jobb lenne. Egyenlő arányban indult mind a négy kis zöld élet. Hat hétig figyeltem és jegyzeteltem a növekedésüket hétről hétre. A saját földben cseperedett bordáskelem előszőr még sokkal erősebb és szebb volt, de a hatodik hétre, sajnos felnyúlt és a káposztalepkének is jobban ízlett. Érdekes módon a lombkomposztban lévőt nem rágta meg a lepke és gaznyomás sem keletkezett a földben. Így az a növényem bár kisebb lett, de szép erős és határozottan formás palántává cseperedett. A kísérlet tehát bebizonyította, hogy a kapott lombkomposzt teljesen alkalmas palántanevelő közegnek.
Komposztáljunk mi is!
Minden évben sok gondot okoz a kerttulajdonosoknak, hogy hova tegyék ősszel a fákról lehullott leveleket. Bár némelyik levél lassabban bomlik le, mint például a dió, vadgesztenye, tölgy, bükk, és a tűlevelek, mindenképp érdemes komposztot készíteni belőlük. Az ilyen, tápanyagban gazdag földbe ültetett növények meghálálják a gondoskodást. A komposztálás nem csak a természetes anyagok újra hasznosítását segíti elő, hanem kiválóan szolgálja a kert egészségét is. A megfelelően elkészített komposzt gazdag tápanyagokban és mikroorganizmusokban, amelyek elősegítik a növények növekedését és ellenállóképességét a kártevőkkel és betegségekkel szemben.
F. P. T.
Fotó: Futó
Leave a Reply