Még semmi hír arról, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapodás formálódna a 2021-es minimálbérről és a garantált bérminimumról. A tavalyi bérmegállapodás értelmében 2020-ban 8 százalékkal emelkedett mindkét összeg. A minimálbér bruttó összege 2020. januárjától 161 ezer forint lett, a garantált bérminimum pedig 210.600 forintra emelkedett. Szerencsére több ajkai cég nem tétlenkedik, minden huzavonát kikerülve itt már megszületett a bérmegállapodás a munkaadók és a munkavállalók között.
Most a munkáltatók által ajánlott 3 és a munkavállalók elképzeléseiben szereplő 5 százalékot kellene közös nevezőre hozni, ami a jelek szerint egyelőre nem megy. A kormány, mint egyben a legnagyobb foglalkoztató is, megoldhatná a helyzetet – és az előző években meg is oldotta -, hogy átnyúlva az egyeztető fórumok feje felett, kimondta a végső szót. Most azonban – a bizonytalan gazdasági helyzetre hivatkozva ezt nem teszi. Pedig erre az évre már a fideszes körökből is bizakodó hangok hallatszanak, egyesek egyenesen pénzesőt vizionálnak. Egy 2019-es döntés alapján 4000 milliárd forintot fordít a Modern Városok Programra a kormány. A Magyar Falu program éves költségvetése 270 milliárd forint. Hol itt a gond? Mi a bizonytalan? (Talán némileg kisebb arcot csinál az az adat, hogy a 2020-as költségvetés – az önkormányzatok nélkül – 5548,6 milliárd forintos hiányt ért el. Ezzel már túl is vagyunk a 2008-as „nagy válságév” csüggesztő adatain…)
Pad Ferencnek, az ajkai Alumíniumipari Dolgozók Szakszervezete elnökének jó hírei vannak: a felszámolt MAL helyén (helyett) működő Silkem Hungary Kft. és a Le Bélier munkaadói már jóval megelőzték a kormány intézkedéseit.
– A MAL (Silkem) dolgozóinak a bére az elmúlt tíz év felszámolási időszakában a csődtörvény előírásai miatt nem olyan mértékben tudott emelkedni, mint a versenyszféra többi szereplőjénél. A vörösiszap katasztrófa előtt a régió legmagasabb bérszínvonalával rendelkezett a MAL, de ez mára erősen „megkopott” és visszaestünk az alsó harmadba. Az emberink ezt persze csalódással vették tudomásul, de egyértelmű volt, hogy ha átkerülnek a MAL-ból a Silkembe, a bérekhez hozzá kell nyúlni. Így most, január 1-jétől egy 15 százalékos béremelést hajtottunk végre, ami a mostani minimálbér huzavona tükrében igen komoly béremelésnek tűnik. A cég még az előző vezetés idejében elkezdte átalakítani gyártmány struktúráját. Ez a folyamat mostanra beérett, a termékeknek jó piaca van. A fejlesztési projektekkel nem álltunk le, és minden remény megvan arra, hogy továbbra is fejlődési pályán maradjon a cég – fogalmazott Pad.
Hasonlóan kedvező hírekről tájékoztatott Pad Ferenc a Le Bélier Magyarország Zrt., mint klasszikus autóipari beszállító háza tájáról, ahol úgy tűnik, a tavalyi, mintegy harmadára visszaesett termelés után kezd helyreállni a trend, mivel a piac már felszívja termékeiket. Az év végén újra – szinte az elmúlt tavaszihoz hasonló – kedvező eredményeket könyvelhettek el a cég vezetői és igyekeznek ennek megfelelően munkatársaikat is kárpótolni a kiesett jövedelmekért. A munkaadók és munkavállalók között született megállapodás alapján 8 és 6 százalékos béremelésben tudtak megállapodni. A nagyobb emelést az alacsonyabb keresetűek kapták. Ennek előzménye, hogy a tavaly megkötött (és elvileg áprilistól hatályos) megállapodást – a kezdődő piaci dekonjunktúra miatt – már nem hajtották végre, azt erre az évre halasztották. Még tavaly novemberben kifizették dolgozóknak azt a bérkiesést is, amit a kormányzati támogatás ellenére el kellett szenvedniük.
Az említett 6 és 8 százalékon felül az üzemi dolgozóiknak egy prémiumrendszert is életbe léptettek, amivel havonta akár plusz negyvenezer forintot is kereshetnek.
Lékó Sándor
Leave a Reply