A Múzeumok éjszakája az idén is gazdag programot kínált a város lakóinak

A Múzeumok éjszakája elnevezésű ingyenes programot a veszélyhelyzet enyhítésével újra megrendezhették a Városi Múzeumban, ami nagy érdeklődésre tartott számot. A remek kikapcsolódási lehetőséggel június 26-án élhettek az érdeklődők. Simon Judit, a Városi Könyvtár vezetője köszöntötte az előadókat, illetve a vendégeket. Franczia Dániel hangszerbemutatója, Kovácsné Sterczer Rita ökoszemlélete és a Bárókerti Bábszínház meséje igényes szórakozást nyújtott minden korosztálynak.

A programok többségét a múzeum előtti szabad téren tartották, a jó idő pedig kedvezett is ennek, ezért a védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára is hozzáférhetővé és élvezhetővé tették a délutáni szórakozást. Kísérő programként a Fotógalériában nyílt retro táblákból kiállítás, amit védettségi igazolvánnyal szemlézhetett a közönség.

Fejtörők kicsiknek és nagyoknak

A szervezők felvezető programként egy izgalmas, felfedezős feladatlapot állítottak össze a játékos kedvű felnőtteknek, amihez már néhány nappal korábban hozzájuthattak: Ajka belvárosának szobrait kellett felkeresniük tetszőleges sorrendben ahhoz, hogy válaszolni tudjanak – írásban – a feltett kérdésekre. Mellékeltek hozzá egy térképet is, ami segítségükre volt az eligazodásban – főképpen azoknak, akik tudnak térképről olvasni.

A gyerkőcök sem maradtak feladatok nélkül, ők ugyanis – miközben a „frászt” hozták a szüleikre a bokrok közötti bújócskázás és a „ki tud magasabbról leugrani és több harci sérülést szerezni” izgalmak mellett – képvadászatra indulhattak. A pörgős szoknyás kislányokat és a már lecsillapodott fiúkat a kézműves asztal várta, ahol nyomdáztak, színeztek, gyöngyöt fűztek, vagy éppen a melegre való tekintettel színes legyezők kerültek ki a kis kezeik alól.

Egzotikus, egyedi hangzású ütőhangszerek bemutatója

A szabadtéri találkozó minden részvevőjét érdekelte Franczia Dániel, Közel-Keleti és balkáni ütőhangszerekkel foglalkozó zenész műsora, aki egzotikus hangszerekkel ismertette meg a jelenlévőket. Dániel tanárként és színházi előadóként kezdte pályáját, az évek során a zenélés vált a fő foglalkozásává. Egzotikus hangszerbemutatója magával ragadta a közönséget, humorával, kreativitásával lenyűgözte a zenekedvelőket. Az interaktív bemutatón megszólaltatási lehetőségek, különleges ritmusnyelvek rejtelmeibe avatta be az ajkaiakat, miközben értékes kultúrtörténeti tudást adott át nekik.

Megszólaltatott több, úgynevezett darbukát – a hangszer a serlegdobok családjába tartozik, amiről az is kiderült, hogy eredetileg kerámiából készítették és bőrt húztak rá, méghozzá kecske vagy tigriscápa bőrt. A zenész elmondta, hogy a hangszereket már leginkább fémből készítik és műanyag membránt tesznek rájuk, tehát ezek „vegán” dobnak számítanak, állati eredetűt nem tartalmaznak – jegyezte meg viccesen Dániel, aki hozzátette, hogy léteznek még öntvény és alumínium anyagúak, rézzel, vagy éppen gyöngyház berakással díszített dobok is. Ceglédi kannát is hozott az érdeklődőknek: talán köztudott, hogy a magyarországi beás cigányzenének egyik alaphangszere, ami eredetileg a nagybőgő helyettesítésére szolgált – attól talán még értékesebb, hogy a zenész ceglédi kannájába egyetemista társa készített gyönyörű gravírozást, igaz, száz üveggolyó volt az ára Dániel gyűjteményéből.

Számos hangszert megszólaltatott még, köztük a török nemzeti ünnepeken használatos erős hangú tapant, valamint a keretes dobokat, amikről megtudtuk, hogy  mindenhol van, ahol valaha a sámáni hagyományok éltek és többféle módon is lehet rajtuk játszani.

A hallgatóság igényeit követve a hangszeres játék került előtérbe a zenei “foglalkozás” folytatásában, ugyanis Dániel meghozta a hallgatóság kedvét a „hangszersimogatáshoz”, pontosabban a „hangszerütéshez”. Feltehetőleg még órákig próbálgatták volna a vendégek a tehetségüket, ha Dánielt nem várták volna a következő „buliban”. A jelenlévő ajkai zenészekre szintén inspirálóan hatott, hiszen műsorát követően spontán zenekar szerveződött a dobok mögött.

Franczia Dániel tanárként és színházi előadóként kezdte a pályáját, az évek során a zenélés vált a fő foglalkozásává. Az Altamar-ban, a Cosmos Együttesben, a RitMosaic Ütőegyüttesben, és a Dallam-szigetekben alapító tag, de szívesen csatlakozik olyan zenészekhez, akiknek az álma őt is megérinti. Tíz év klasszikus zenei tanulmányok után olyan hangszerek felé fordult, amelyek megszólaltatását a világnak ezen a táján nem oktatják intézményes keretek között. Itt Európában inkább „szájról szájra” terjedtek el a serlegdobok (darbuka, tombak) és egyéb ütőhangszereinek játéktechnikája (keretdobok, ceglédi kanna, gatam, cajon, kalimba-sansula, tapan, nyelvesdob, hang-handpan, kínai császártál). A környezetétől sok inspirációt kap.

A természetvédelem is helyett kapott az “éjszaka” folyamán

A környezetvédelmi tudatosság jegyében Kovácsné Sterczer Rita, az Ökokör csoportvezetője dióhéjban ismertette meg a téma iránt érdeklődőket a vegyszermentes háztartással. Az interaktív előadásában az emberi szervezetre és környezetre gyakorolt káros hatásokra helyezte a hangsúlyt. Azt javasolta megoldásként, hogy használjunk kevesebbet, egyszerűbbet és zöldebbet: különböző illóolajokat, citromsavat, szódabikarbónát, mosószódát, folttisztító sót, marhaepe szappant, vagy mosószappant, ecetet és alkoholt – ez utóbbiról mondani sem kell, nagyon jó fertőtlenítő. Választhatunk környezetkímélő tisztítószereket is – ma már nagyon sokféle kapható a különböző drogériákban – az a fontos, hogy a kreativitás hajtson minket és ne a félelem, megoldásokat keressünk és ne kifogásokat, valamint osszuk meg egymással az ötleteinket. Szerinte elegendő, ha egyszerre csak egy-két újítást vezetünk be a háztartásunkba, így az esetleges kudarcokat elkerülhetjük. Ismertette többféle tisztítószer elkészítésének módját természetes anyagokból, de arra is kaptunk tippeket, mivel és hogyan tartsuk távol a betolakodó rovarokat.

Jó hír, hogy a mikroműanyagokat tartalmazó kozmetikumokat már kivonták a forgalomból, annak környezetkárosító hatása miatt. A hölgyek örömére a kozmetikumokról nem kell lemondanunk, hiszen a minősített natúrkozmetikumokat már felfedezhetjük a piacon, vagy akár a drogériák saját márkás termékei között is válogathatunk. Felhívta a figyelmet az alumíniummentes dezodorok használatára – ma már kaphatók különböző krémdezodorok is. (Érdekesség, hogy a hús és a tejtermékek fogyasztásának mellőzésével az izzadtság is kevésbé „szagos”.)

Rita kitért az ökokör fontosságára is. Elmondta, hogy ez egy nemzetközi program, amit a Tudatos Vásárlók Egyesülete vezetett be országunkban több, mint tíz éve. Azóta léteznek hazánkban ökokörök, ahol a tagok többféle témával foglalkoznak, megosztják egymással tapasztalataikat, így segítve a fenntarthatóságot. Méréseket is készítenek amiatt, hogy lehessen számszerűsíteni a változásokat, melyek szerint a kör tagjainak háztartásában csökkent a különböző energiahordozók használata.

Rita végül gyakorlatias feladatot adott a részvevőknek: takarítókendőket készítettek. Erre bármilyen nedvszívó textil alkalmas, összetevői: reszelt mosószappan, ecet, meleg víz és kakukkfű illóolaj (ami antibakteriális és szagtalanít) Az összetevőket összekeverjük, a textildarabkákat beleáztatjuk, majd kinyomkodjuk és zárható üvegedénybe tesszük. Használat után ezeket ki lehet mosni és újra fel lehet használni.

A kisgyermekes családokat bábszínházi előadás szórakoztatta

A bábszínházi előadás időpontjának közeledtével egyre több kisgyerekes család érkezett a múzeum előtti térre, óriási volt az érdeklődés. Minden bizonnyal nem bánták meg az előadásra szánt negyvenöt percet, mivel egy nagyon kreatív, szórakoztató darabnak válhattak részeseivé. Nem túlzás, a csemeték nagyon beleélték magukat a történetbe és amellett, hogy fokozott figyelemmel kísérték az eseményeket, nagyokat kacagtak és többször adtak instrukciókat a szereplőknek.

A mese Miskáról szólt, aki kissé együgyű, de jó szívű behemót, kétbalkezességével mindig csak bajt okoz. De mire való a mesélő, ha nem arra, hogy csavarjon egyet a történéseken? Így már Miska is megmutathatja, hogy jóhiszemű balgasága egy kis furfanggal társulva mindenre képessé teszi. Akár még magának az ördögnek is túljár az eszén és bolondot csinál belőle, amennyiben a szükség úgy hozza.

A Bárókerti Bábszínház Miska-mesék című bábelőadását – marionett és tárgyjáték élő zenével nézhették meg a családok, ami Horváth Márta bábos, tervező, rendező önálló meséje. A színházat Simon Annamária bábos, színháztörténész, közösségszervező alapította 2017-ben Felsőörsön. Ez az első olyan projekt, amelyben nem „kőszínházi” bábosként, hanem saját indíttatásból, önállóan készített gyerekeknek előadást. (A bábokat készítette és a díszletet játszásra átalakította: Horváth Márta és Pásztor István, a szereplőket Simon Annamária és Ruzsin-Bóné Kinga alakította.)

A szervezők a nap végére hagyták a feladatok megfejtéséért járó jutalmak kiosztását a gyerekek és felnőttek részére, akik örömmel vették át a munkájukért kapott elismerést.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply