A valódi értékek a gyökereinkben rejlenek

Telegdi Ágnes, a rendkívül sokoldalú írónő, gyógypedagógus és fotóművész tartott a vendégeknek interaktív előadást Madarak, évszakok, ünnepek címmel szeptember 25-én a Városi Múzeumban. Budapestről érkezett, de nem nagyvárosi identitással, sokkal inkább vidéki származását, a természet és a néprajz iránti szeretetét hozta ajándékba az ajkaiaknak.

Saját bevallása szerint könyveit elsősorban gyerekeknek készíti, amelyek állatokról szólnak. A másik énje a magyar néprajzhoz kötődik, így a nyártól télig tartó ünnepkört is részletezte.

Tény, hogy hagyományainkat, ételeinket, szokásainkat átszövi a szegénység. Érdekes volt hallgatni az összefüggést, miképpen hatnak egymásra szokásaink, hiedelmeink és a hétköznapi munka. Közismert, hogy az ország nagy része a második világháborúig mezőgazdaságból élt, ami bizonytalanságot jelentett az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Az emberek szerették volna tudni mi várható a jövőben, ezért igyekeztek mindent feljegyezni. Így megfigyelték például azt is, ha Tibor napján megjönnek a fecskék (április 14) jó lesz a termés. Ugyanakkor a baglyokat halálmadárnak tartották, mert virrasztáskor jelentek meg az ablakoknál. Az igazság az, hogy a fényre jöttek zsákmányállatokra vadászni – de ezt az emberek akkor még nem tudták…

Néhány gyerek is részt vett az előadáson: Czigler Nóra éppen könyvet választ magának

A szakember közvetlen stílusban, érthető magyarázatokat fűzött mondanivalójához, amit akkora átéléssel adott elő, hogy könnyedén magával ragadta a közönséget. Megismertette a madarak felépítését, a külső és a belső tulajdonságaikra is időt szánt. Saját maga által készített fotóin szinte életre kelt a mentett bagolyfióka, a barna rétihéja vagy éppen a hűtlen gólyák (nem tévedés, télen hűtlenkednek a gólya „lányok”), de vetített képeket a ki tudja miért éjszaka daloló csalogányról, sőt még a kombájn alól mentett őzgidáról is. A nyári hónapoktól a hideg téli időszakig hazánkban hosszabb-rövidebb időt töltő madarak mellett a jelentősebb munkákról illetve ünnepekről is mesélt. Eközben ki nem fogyott a legendákból, kedves, megmosolyogtató, humorral átszőtt történetekből.

Két évtizedes munkájának köszönhető az óriási mennyiségű információ, amelynek töredékét hallhatták az érdeklődők, akik abban a szerencsében részesültek, hogy jobban megismerhették gyökereiket.

This slideshow requires JavaScript.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply