Bródy Imre találmányával Ajka beírta magát a világítás történetébe, jelentette ki a Fény Nemzetközi Éve alkalmából tartott előadásában Vesztróczy László. A nyugalmazott tanár a Magyar Tudomány Napján, november harmadikán tartotta teltházas előadását a Városi Múzeumban.
Széchenyi István 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel birtoka egy éves jövedelmét egy tudós társaság létrehozására. Az volt a Magyar Tudományos Akadémia elődje. A tanár elmondta, hogy Csingervölgyben 1937-ben épült a kriptongyár. Bródy Imre újítása abban állt, hogy a levegőből nyerte ki a kriptont, így egy liter kriptongáz ára 30 pengőre csökkent a korábbi 3000 pengőről. A gyár 40 munkással kezdte a működését, majd a létszám 70 főre nőtt. A gyárat 1945-ben leszerelték, majd 1950-ben elkezdték a felújítását, de félbehagyták. Az, hogy a leszerelt berendezés hova került, nem ismert, az azonban biztos, hogy Csanyik-völgyben építettek egy kriptongyárat. Bródy Imre nevét Ajkán középiskola valamint utca viseli. Budapesten szintén utcát neveztek el róla.
Az előadó elmondta, hogy kezdetben fáklyával, majd gyertyával és mécsessel világítottak, azt követte a petróleumlámpa, a viharlámpa. A bányászlámpa az ágazatban dolgozók munkáját tette könnyebbé. Az igazi áttörést Edison izzólámpája hozta. Edisonnak 1038 találmánya volt, a legnagyobb sikert az izzólámpa hozta meg számára.
Miután a villamos áramot nagyobb távolságra is el tudták vezetni, kezdődött a települések villamosítása. Az első magyarországi villamosított település Mátészalka volt 1888-ban, az utolsó Aporliget 1963-ban.
Vesztróczy László előadás közben
Fotó Györkös József
Leave a Reply