Ami tilos, gyakran vonzó, avagy a negatív reklám is reklám

Leírás
Sok múlik a szülőn... ad-e könyvet a gyermeke kezébe és ha igen, mikor,milyet?

A hátrányos helyzetű gyerekeknek, illetve azoknak a csemetéknek, akik valami miatt nem találják a helyüket a társadalomban, fontos megmutatni, hogy nincsenek egyedül. A meséken keresztül láthassák, hogy léteznek rajtuk kívül is olyan emberek, akik hasonló helyzetben vannak, mégis lehetnek hősök. A Nagy Boldizsár szerkesztésében megjelent, sokat vitatott könyveket ezzel a céllal adták ki, mégis „tiltólistára” kerültek.

A közelmúltban a Pest Megyei Kormányhivatal 250 ezer forintra büntette a Líra Kiadót, a „Micsoda család!” című mesekönyv forgalmazóját. A vizsgálatból kiderült, hogy a Szivárványcsaládokért Alapítvány által kiadott kötet terjesztőjének fel kellett volna tüntetnie, hogy a szóban forgó mesekönyv „szokványostól eltérő tartalmú”. Nagy Boldizsár, a könyvek szerkesztője, politikai okokból, azóta elhagyta az országot.

Felkerestük az ajkai Könyvsziget Könyvesboltot, hogy megérdeklődjük, kaphatóak-e náluk a „Micsoda család!”, vagy a „Meseország mindenkié” címmel megjelent olvasnivalók. Nagyon készségesen válaszoltak kérdéseinkre. Elmondták, hogy több vásárló is kereste már a fent említett köteteket üzleteikben, a cég pedig próbálja beszerezni az írásmunkákat, de eddig még nem jártak sikerrel. A hasonló tartalmú könyvek sorsát illetően valószínűsítik, hogy nem a kereskedőknek lesz majd a feladata a csomagolás, hanem a kiadóknak. Az olvasói igényeket szeretnék kielégíteni, ezért nem zárkóznak el az árusításuktól.

A Líra bolthálózat tagjainál megtalálhatjuk az említett mesekönyveket – mivel városunkban ilyen üzlet nincs, így a megyeszékhelyen működő könyvesbolt egyik dolgozójától kaptunk hiteles információkat. Tapasztalatai alapján a fiatal korosztály a legérdeklődőbb. A kihelyezett tájékoztatást nem tudják mire vélni (mely szerint „Ebben a könyvesboltban a hagyományostól eltérő tartalmú könyveket is árusítunk”), majd meglepődnek az eladók válaszain és nem is igazán értik ezt a „felhajtást” – ezután nem meglepő, hogy néhányat vásárolnak is az írásokból. Mások céltudatosan a „Meseország mindenkié” vagy éppen a „Micsoda család!” című kötetekért keresik fel az üzletet. Minden vásárlóból más hatást vált ki a szabályzás, de azzal, hogy felhívták az emberek figyelmét a könyvekre, valószínűleg nagyobb érdeklődésre tartanak számot, mintha mélyen hallgattak volna róluk.

Természetesen az Ajkai Városi Könyvtárat, illetve annak vezetőjét, Simon Judit könyvtárost is felkerestük a témával kapcsolatban.

-Sem a törvény, sem a végrehajtási rendelet nem foglalkozik a könyvtárakkal, csak a kereskedelmi forgalmazással. Erre vonatkozóan egyébként sehonnan nem kaptunk utasítást, valószínűleg nem is fogunk pont emiatt. Azt még nem tudjuk, hogy online rendeléskor a felületen fogják-e jelezni a kereskedők. Ettől függetlenül nem gondolnám, hogy megtiltják a könyvtáraknak az ilyen jellegű művek beszerzését, kölcsönzését. Arra volt példa, hogy utólag derült ki egy könyvről – amikor már a kezünkben volt -, hogy nagyon mélyen belement a nagypapa által abuzált unoka történetébe – ezt nem is tettük szabadpolcra a gyerekkönyvtárban – tájékoztatott Judit, aki személyes véleményét is megosztotta velünk.

– Meggyőződésem, hogy a gyerekeket nem azzal védjük meg, ha elzárunk, eltitkolunk előlük tényeket. E helyett sokkal inkább az adhat nekik biztonságot, ha komolyan vesszük őket, vagyis válaszokat adunk a kérdéseikre, beszélgetünk velük, felvilágosítjuk őket. Minden porcikám tiltakozik az ellen, hogy elhallgassuk a gyermekek elől azt a tényt, mely szerint léteznek olyan emberek, akik – abszolút pozitív értelemben – „mások”. A pedofília egészen más, de a gyerekek tájékoztatása itt is fontos. Összefoglalva, a könyvtáros a gyermekek esetében legfeljebb felhívhatja a szülő figyelmét az átlagostól eltérő tartalmú könyvre, de természetesen a szülő dönti el, hogy kikölcsönzi-e azt a csemetének.

A viharokat kavaró, egyetértést vagy felháborodást keltő mesékhez viszonylag könnyen hozzájuthatunk internetes oldalakon, ahol ismert színészek előadásában meg is hallgathatjuk a történeteket. Érdemes azután véleményt formálnunk (nem ítélkeznünk), hiszen addig a gondolataink csak különböző feltételezéseken alapulnak.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply