Az ajkai városháza nemrégiben a globális klímaváltozással, illetve az ezzel kapcsolatos helyi teendőkkel kapcsolatos tanácskozás helyszíne volt. Itt az illetékes szakemberek megvitatták, hogy helyben, milyen konkrét intézkedésekre van szükség, hogy csökkentsük az általános felmelegedés káros hatásait. Európa szerte gazdatüntetések zajlanak, amelyek – részben a káros folyamatok visszafordítása érdekében tett lépések miatt – őket érő gazdasági hátrányok miatt tiltakoztak. Ennek „ellenére”, pontosabban a küszöbön álló katasztrófa kiküszöbölésére új uniós jogszabály született az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítására. A céldátum 2050. A jogszabály érinti a városi ökoszisztémákat, így végsősoron Ajkát is.
A jogszabály elfogadását viták, tüntetések, valamint az Európai Néppárt (EPP) ellenállása ellenére az Európai Parlament 2024. február 28-án szűk többséggel ugyan, de elfogadta.
Európa élőhelyeinek több mint 80 százaléka nincs megfelelő ökológiai állapotban, a talajok 70 százaléka egészségtelen állapotú, a méh- és lepkefajok 10 százaléka a kihalás veszélyének van kitéve. Számos olyan tényező gyakorol nyomást az ökoszisztémákra és a fajpopulációkra, mint például: a szennyezés, az éghajlatváltozás, az élőhelyek beszűkülése és az idegenhonos inváziós fajok.
A Bizottság 2022. júniusban terjesztette elő a természet helyreállításáról szóló rendeletjavaslatot, hogy segítsen tartósan regenerálni a károsodott természetes élőhelyeket az EU szárazföldi és tengeri területein. Ezzel egyúttal ahhoz is hozzájárult, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatban kitűzött céljait, valamint eleget tudjon tenni nemzetközi kötelezettségeinek.
Az uniós szintű célértékek eléréséhez az kell, hogy a tagállamok – köztük természetesen Magyarország – 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Az Európai Parlament álláspontjával összhangban, 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.
A javaslatban megfogalmazott célok között szerepel a biológiai sokféleség élőhelyeinek nagymértékű javítása és helyreállítása, valamint a fajpopulációk visszaállítása. Kiemelt cél a városi ökoszisztémák esetében, hogy megálljon a városi zöldterületek vesztesége és 2030 után növekedésnek induljanak. Hasonló a cél az erdei és mezőgazdasági ökoszisztémák esetében is.
Az emberi faj fennmaradásának érdekében, határozott javulást kell elérni tengeri ökoszisztémák, a tengeri élőhelyek helyreállításában is, ami jelentős mértékben elősegítené az éghajlatváltozás mérséklését, valamint az ikonikus tengeri fajok, például a delfinek, a cápák és a tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítását.
Albert Einstein egyszer azt mondta: „Ha a méhek kipusztulnak, 4 évre rá az emberek is követik őket.” Nagyon ijesztően hangzik, ezért fontos szembenézni ezzel a problémával, amely mára a valósággá vált. Ha a saját szemünknek nem hiszünk, higgyünk a tudósoknak és cselekedjünk, amíg nem késő…
VB
VB
Fotó: illusztráció /sutterstock
Leave a Reply