A rendszeres Facebookozók nagyon szép, lelket megnyugtató orgonajátéknak lehetnek részesei Elischer Balázs előadásában, amelyre ezekben a nehéz időkben nagy szükség van. A napjainkban Ajkán szolgáló orgonaművész-tanár a zene nyelvén szól az otthon maradottakhoz Bach: Ich ruf zu dir, Herr Jesu Christ című mű megszólaltatásával.
Elischer Balázs 1988-ban született Szombathelyen, ahol zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneiskolában hat éves korában kezdte el, zongora szakon. 11 évesen kezdett el orgonálni. 2002-ben felvételt nyert a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolába, majd 2006-ban a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatója lett, ahol orgonaművész-tanári diplomát szerzett. Friss diplomásként a debreceni Kölcsey Ferenc Ref. Tanítóképzési Intézet orgona- és hangszerismeret tanára volt, 2013-tól 2019-ig a győri Napsugár Művészeti Iskolában tanított, valamint a pannonhalmi egyházmegyében négy község kántora és kórusvezetője volt. 2010-ben a szegedi nemzetközi orgonistatalálkozón arany minősítést szerzett, 2011-ben Olaszországban a mondainoi Marcello Galanti Nemzetközi Orgonaverseny első helyezettje. 2017-ben Varnus Xavérral és Bärnkopf Balázzsal országos turnén vett részt Hammond orgonistaként a Cinema Music című sorozatban, amelyből lemez is készült. Repertoárjának gerincét a barokk, francia romantikus és impresszionista szerzők művei alkotják, de szívesen játszik reneszánsz, korabarokk és kortárs műveket is. Rendszeresen koncertezik szólistaként, valamint énekesekkel, kórusokkal és hangszeresekkel is. Koncertrepertoárjának fontos részét képezik a harmóniumra írott művek, amelyeket saját hangszerén, egy több mint 120 éves Schiedmayer szalonharmóniumon szólaltat meg. 2019-ben készült el Miroirs című lemeze a szombathelyi székesegyház orgonáján. Az ajkai Jézus Szíve Plébániatemplom orgonista-karnagyaként nyilatkozott lapunknak.
Fiatalként hogyan került kapcsolatba az orgonával?
Az orgona tíz éves koromban lépett be az életembe, testközelből először Monostorapátiban láttam orgonát, aztán egy év múlva kezdtem tanulni és a pályaválasztás időszakában a középiskola előtt már végleges volt az elhatározás, hogy orgonaművészként szeretnék diplomázni. Lenyűgözött az orgona titokzatossága, sokfélesége, működése, hangja, és ez aztán életre szóló kapcsolat lett. Sokat kérdezgettem róla, és egy idő után nyilvánvalóvá vált a szüleim számára is, hogy ez nemcsak amolyan gyerekes fellángolás. A kedvenc zeneszerzőm César Franck, nagyon kedvelem a harmóniavilágát, talán a párizsi-francia kötődésem miatt is, de korstílusok tekintetében is a francia romantika áll hozzám a legközelebb.
Az ajkai koncerten harmóniumokat szólaltattak meg barátaival. Mikor lépett be az életébe a harmónium?
A harmónium már egészen kis koromban jelen volt érdeklődés szintjén az életemben, konzis koromban volt is egy kölcsönharmóniumom, de akkor még inkább otthoni gyakorlásra használtam, nem annyira a konkrét irodalom foglalkoztatott. Diploma környékén mélyedtem el igazán a harmónium, ezen belül is a jóval értékesebb fúvó légrendszerű hangszerek tanulmányozásában, és egy hangszernézés során véletlennek tűnő alkalommal találtam meg a mai hangszeremet is.
Rávilágítana a harmónium néhány jellegzetességére?
A fúvó légrendszerű harmónium az eredeti konstrukció, az orgonához hasonlóan a sűrített levegő – a szél – befúvásával szólaltatja meg a nyelveket. A fúvó harmóniumnak komoly és széles körű, művészi irodalma van. Hangja jóval karakteresebb és erősebb, mint a manapság elterjedt amerikai eredetű szívó harmóniumoknak. Ezek pont fordított elven, vákuum képzésével, tehát a levegő beszívásával szólaltatják meg a sípokat. Ez sokkal egyszerűbb konstrukciót, könnyebb megépíthetőséget, kisebb költséget jelent, így tömegesen ezek a típusok terjedtek el. Mindazonáltal mindkét típusnak megvan a maga értékes irodalma. A fúvó harmónium azonban jóval expresszívebb, művészi játékot és dinamikát enged meg. Mindkét hangszernek más a hangterjedelme, a hangszínképe, a megvalósítható dinamikai lehetőségek. Személy szerint mindent megpróbálok megtenni, hogy itthon is megmutathassuk az embereknek, hogy egy nagyon izgalmas, sokoldalú, művészi interpretációkra alkalmas, méltatlanul elfelejtett hangszerről van szó.
Magyarországon kik voltak az elődök? Barátaival Mészáros Zsolt Mátéval és Tóka Ágostonnal hogyan került kapcsolatba?
Magyarországon az idősebb generációból talán Beharka Pált említeném elsődlegesen, aki komolyabban foglalkozott a harmóniummal. Tudomásom szerint őt követte Szabó Balázs orgonaművész kollégánk, én 2010 óta foglalkozom a harmóniummal koncertszerűen, azóta több kollégámat is „beszippantotta” a harmónium szele, hogy stílusosan fogalmazzak. Mindazonáltal egy harmóniumkoncert még ma is kuriózumnak számít Magyarországon. Mészáros Zsolt Mátét és Tóka Ágostont is egy kétéves zeneakadémiai organológia tanfolyamon ismertem meg, amelynek rögtön az első alkalmáról hiányoztam is, mert aznap érkeztem vissza Olaszországból egy orgonaverseny első helyezésével, ami nagyon szép emléke az életemnek.
Hogyan került Ajkára? Miért pont Ajka?
Ajkára teljesen hétköznapi módon kerültem, ugyanis megláttam a meghirdetett állást az interneten, jelentkeztem, a többi pedig már fiatal történelem. Nagyon örülök, hogy a Balaton közelébe kerültem, gyerekkorom óta rajongásom egyik tárgya, valamint a közeli Művészetek Völgye is, már csak a fentebb említett emlék miatt is.
Hogy érzi magát itt? Milyen tervei vannak városunkban?
Kórusélet és orgona, meg persze harmónium téren is szeretnék aktív részese lenni és maradni a város zenei életének, több tervem is van a jövőre nézve, amelyeket ebben a válságos időben egyelőre halasztani kell, de remélem a legjobbakat. Alapvetően jó tájékozódó képességem van, és Ajka nagyjából az én életléptékemnek tetsző város, nem túl kicsi, de nem is metropolisz. Remekül érzem magam, remélem ez csak felfelé fog ívelni a továbbiakban is. A kórust teljesen új feladatok elé állítottam, az alapoktól építem fel velük az éneklést, kottaolvasást, egymásra figyelést, mert úgy gondolom, hogy tudatos énekléssel lehet csak igazán jó egy kórus, és ha alapokra helyezve csinálja azt, amit csinál. Ez elengedhetetlen liturgikus és világi kóruséneklésnél is. A kórus nagy bizalommal fogadott, és nagyon lelkesek, szerencsére örömmel fogadták az elképzeléseimet.
A zenén túl hogyan éli hétköznapjait?
Nagyon szeretek olvasni, leginkább ez kapcsol ki, valamint 16 év versenysport után most is nagyon fontos számomra a mozgás. Nagyon szeretek növényekkel foglalkozni, és mostanában a festéssel is kacérkodom, ezt szeretném megtanulni komolyabban is, az imént említett tudatosság jegyében nemcsak autodidakta módon.
Elischer Balázs érkezése új színt hozott városunk zenei életébe. Az orgonán túl a harmónium megismertetése, népszerűsítése tekintetében olyan nemes munkát végez, amellyel gazdagabbá teszi városunk zenekultúráját. Kívánjuk, hogy elképzeléseit mind a közéletben, mind a magánéletében meg tudja valósítani.
A Hammond orgona egy amerikai feltaláló, Laurens Hammond (1895-1973) által tervezett és megépített elektro-mechanikus hangszer, amelyet 1934-ben szabadalmazott. Az ötvenes években népszerűvé vált a jazzben, bluesban és a gospelben, majd az 1960-as évektől a pop- és rockzenében is. A világ legismertebb előadója: Rhoda Scott. (Wikipédia felhasználásával)
Leave a Reply