Szabó Márton, az ajkai származású biológus volt a könyvtár vendége október 5-én. Márton, aki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársa, a borostyán kialakulásáról tartott vetített képes előadásában, az ajkai bányászat során a felszínre került darabokban fellelt eddig ismeretlen állatfajokat mutatta be.
Ajka őslénytani csemegéje, a borostyán címmel tartott előadást Szabó Márton biológus a VMK kiállítótermében. A borostyán az egykor élt növények megkövesedett gyantája. A frissen, a növényből kifolyó gyanta általában mézszerű, ragacsos, így alkalmas arra, hogy magába zárjon mindenféle kisebb élőlényt. Az Ajkai Szénmedencéhez kötődő borostyánok egyedi elnevezést kaptak, ez az ajkait.
Bár nem ékszerminőségűek, rendkívül gazdag ősdarázs-populációt zártak magukba. Ezek a kis lények a dínók idejében repkedtek a mai Ajka közelében, az egykori trópusi erdőkben. A bányászat során előkerülő ősmaradványok nem álltak épp a termelés fókuszában, inkább melléktermékként tekintettek rájuk. Ez nagyban megnehezítette a későbbi tudományos célra történő begyűjtésüket. Ezekből a borostyánokból csak nagyon kevés van múzeumi vagy egyéb közgyűjteményekben.
A borostyánról és az abban lévő maradványokról, szinte mindenkinek a Michael Crichton regénye alapján készült Jurassic Park című film jut eszébe. Szabó Márton elmondta, hogy ez a film teljes egészében kitalált, a gyakorlatban megvalósíthatatlanok az ott ábrázolt módszerek.
Az izgalmas előadásban hallhatott a közönség az egyik legnagyobb borostyán ajkait történetéről és az abban rejtőző, a tudomány számára ismeretlen állatfajtákról. Ezt a borostyánt Kozma Károly, az egykori Ajkai Bányaüzem osztályvezető főgeológusa adományozta az ELTE Őslénytani Tanszéke vezetőjének, a szintén ajkai származású Ősi Attilának. A szinte fekete színű ajkait hosszú és kacifántos utat járt be míg mikro-CT segítségével felfedezék benne a kétfarkú pókot. Mivel ez egy új faj volt így a „Hungarosilia verdesi” nevet kapta. A „verdesi” Verdes Gáborra, Szabó Márton nagyapjára utal.
De nem csak ezt az egy pókot rejtette a hatalmas borostyán, a darabolás után a kutatók már sejtették, hogy további lenyűgöző felfedezések várnak még rájuk. Nem is tévedtek mert egy pattanó bogarat is találtak a borostyánszilánkban, amit a Szegedi Tudományegyetem tanszékének műszerei segítségével modelleztek. Az új pattanóbogarat „Ajkaelater merklinek” nevezték el. A fajnév a MTM nemrégiben elhunyt entomológusa és muzeológusa, Merkl Ottó előtt tiszteleg.
A kutatók a sikereken felbuzdulva további ajkait borostyánok zárványainak alapos elemzését tűzték ki célul. Így találtak további kövekben még három eddig ismeretlen ős darázsfajt. Az egyiknek a nevét, ami „Ajkanesia harmincipsziloni” Ajka városa és a 30Y zenekar kölcsönözte. De Márton apai nagyapjáról, Szabó Béláról is neveztek el új fajt, aki egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbaleset során elvesztette egyik lábujját. Ez lett az „Amissidigitus belai” lefordítva Béla elveszett lábujja.
Ezek az új felfedezések csak egy kis részét képezik a borostyánok rejtélyes világának. Az Ajka környékéről származó borostyánok továbbra is izgalmas lehetőségeket kínálnak a tudósok számára, hogy feltárják a múlt ősi életét és történetét.
F. P. T.
Fotó: Futó
Leave a Reply